Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 1. szám - Bajok a csereszerződések után járó illetékek körül; Feltétlen egyetemlegesség avagy fizetési sorrend?

Illetékügy. — Joggyakorlat. függően tulajdonjogi korlátozásról való lemondással illetve törlésével szemben vállaltak panaszosok fizetési kötelezettséget 3952 korona 53 filér összeg erejéig, a 66. díjtétel bb., pontja értelmében a III. fokozat szerint illetékezendő ügyletről van szó és a felfüggesztő feltételre való tekintettel, az illetékszabályok 138. §-ának c. pontja alapján nyilvántartásba vételnek is helye van, tekintet nélkül arra, hogy a panaszbeli előadás szerint voltakép be sincs jegyezve a korlátozás s csak azért kényszerültek panaszosok megváltási járulék fizetési kötelezettség elvállalására mert más ingatlanra vonatkozó korlátozás megszüntetése attól tétetett függővé. Mindezek alapján a rendelkező rész szerint kellett határozni. 2. A hagyományt terhelő meghagyások teljesítésével járó kiadásokat az illeték kiszabásánál a hagyomány értékéből levonni nem lehet. (A m. kir. közigazgatási bíróság 5805/1915. P. sz. ítélete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panaszt elutasítja. Okok: Sírhely szolgáltatásának és karbantartásának a kötelezettségével járó hagyománytól fizetett illetéket a panaszos egyesület azon az alapon kér vissza, hogy a hagyományt a vele járó kötelezettségek fölemésztik, és hogy az részben temetési költség természetű. Az igényt jogosnak elismerni nem lehetett, mert az illetékszabályok 78. §-a szerint a megholtnak mindazon hagyatéka, amely az azt terhelő adósságok, továbbá a betegségi és temetkezési költségek levonása után tiszta vagyonkép fennmarad, az örökösödési illeték tárgya, hó 30-iki kelte és 1913. évi október amely szabálynál fogva — kivételes illetékmentesség hiányában — nem lehet helye annak, hogy az örökhagyó végrendelete folytán az örökséget vagy hagyományt terhelő meghagyások teljesítésével felmerülő kiadások levonassanak, s a hagyaték értékének ezekkel egyező része után eső illetéknek kiszabása egyáltalán mellőztessék: továbbá mert a hagyatéktárgyalási jegyzőkönyv szerint az összes temetési költségek felszámíttattak, s a panaszos egyletnek a 400 korona hagyomány csak sírkő ápolásért adatott, és a hagyománynak bírói átadása is csak erre a célra történt: végre mert az összes felszámított temetési költség az illeték kiszabásánál a tárgyalási jegyzőkönyv és átadó végzés tartalmának megfelelően levonatott. 3. Az illeték szempontjából a váltó kelte és lejárata közt eltelt időt naptári időszámítással kell megállapítani. (A m. kir. közigazgatási bír. 2150311914. P. sz. ítélete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet nem ad. Indokok: Az illetékdíjjegyzék 98. tételének rendelkezése szerint a belföldön kibocsájtott olyan váltó, a melyből magából kiderül, hogy a fizetésnek a kibocsátás napja utáa hat hónapnál későbben kell történnie, a váltókövetelés összege után II. fok. szerinti bélyegilleték alá esik. Minthogy e rendelkezés alkalmazásánál a váltó kelte és lejárata közti időtartamot — eltérő rendelkezés hiján — a közönséges időszámítással kell meghatározni s minthogy ily meghatározással a szóban levő váltónak 1913. évi április 27