Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 1. szám - Bajok a csereszerződések után járó illetékek körül; Feltétlen egyetemlegesség avagy fizetési sorrend?

Illetékügy. — Joggyakorlat. függően tulajdonjogi korlátozásról való lemondással illetve törlésével szemben vállaltak panaszosok fize­tési kötelezettséget 3952 korona 53 filér összeg erejéig, a 66. díj­tétel bb., pontja értelmében a III. fokozat szerint illetékezendő ügy­letről van szó és a felfüggesztő feltételre való tekintettel, az illeték­szabályok 138. §-ának c. pontja alapján nyilvántartásba vételnek is helye van, tekintet nélkül arra, hogy a panaszbeli előadás szerint volta­kép be sincs jegyezve a korlátozás s csak azért kényszerültek panaszo­sok megváltási járulék fizetési kö­telezettség elvállalására mert más ingatlanra vonatkozó korlátozás meg­szüntetése attól tétetett függővé. Mindezek alapján a rendelkező rész szerint kellett határozni. 2. A hagyományt terhelő meg­hagyások teljesítésével járó kiadá­sokat az illeték kiszabásánál a ha­gyomány értékéből levonni nem lehet. (A m. kir. közigazgatási bíró­ság 5805/1915. P. sz. ítélete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panaszt elutasítja. Okok: Sírhely szolgáltatásának és karban­tartásának a kötelezettségével járó hagyománytól fizetett illetéket a pa­naszos egyesület azon az alapon kér vissza, hogy a hagyományt a vele járó kötelezettségek fölemész­tik, és hogy az részben temetési költség természetű. Az igényt jogosnak elismerni nem lehetett, mert az illetékszabá­lyok 78. §-a szerint a megholtnak mindazon hagyatéka, amely az azt terhelő adósságok, továbbá a beteg­ségi és temetkezési költségek le­vonása után tiszta vagyonkép fenn­marad, az örökösödési illeték tárgya, hó 30-iki kelte és 1913. évi október amely szabálynál fogva — kivételes illetékmentesség hiányában — nem lehet helye annak, hogy az örök­hagyó végrendelete folytán az örök­séget vagy hagyományt terhelő meg­hagyások teljesítésével felmerülő ki­adások levonassanak, s a hagyaték értékének ezekkel egyező része után eső illetéknek kiszabása egy­általán mellőztessék: továbbá mert a hagyatéktárgyalási jegyzőkönyv szerint az összes temetési költségek felszámíttattak, s a panaszos egy­letnek a 400 korona hagyomány csak sírkő ápolásért adatott, és a hagyománynak bírói átadása is csak erre a célra történt: végre mert az összes felszámított temetési költség az illeték kiszabásánál a tárgyalási jegyzőkönyv és átadó végzés tar­talmának megfelelően levonatott. 3. Az illeték szempontjából a váltó kelte és lejárata közt eltelt időt naptári időszámítással kell megállapítani. (A m. kir. közigaz­gatási bír. 2150311914. P. sz. ítélete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet nem ad. Indokok: Az illetékdíjjegyzék 98. tételének rendelkezése szerint a bel­földön kibocsájtott olyan váltó, a melyből magából kiderül, hogy a fizetésnek a kibocsátás napja utáa hat hónapnál későbben kell tör­ténnie, a váltókövetelés összege után II. fok. szerinti bélyegilleték alá esik. Minthogy e rendelkezés alkalma­zásánál a váltó kelte és lejárata közti időtartamot — eltérő rendel­kezés hiján — a közönséges idő­számítással kell meghatározni s minthogy ily meghatározással a szó­ban levő váltónak 1913. évi április 27

Next

/
Thumbnails
Contents