Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 1. szám - Bajok a csereszerződések után járó illetékek körül; Feltétlen egyetemlegesség avagy fizetési sorrend?

Illetékügy. — Joggyakorlat. 31-re kitett lejárati ideje közt több idő telt el hat hónapnál: nyilvánvaló, hogy ez a váltó a II. fok. szerinti illeték alá esik. 4. A perbe vont, de ott nem védekezett, semmi igényt nem támasztó fél, ha őt a bíróság perköltségben nem marasztalta, ítéleti illeték fizetésére nem kötelezhető. (A m. kir. közig. Ur. 1069711915. P. sz. ítélete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyt ad s panaszost a kiszabott illeték megfizetésének kötelezettsége alól felmenti. Indokolás: A kiszabás alapjául szolgáló ítéletben a perköltségek csak a perbeli felperes és első rendű alperes között szüntettettek kölcsönösen meg, s ezzel a felmerült összes költségekre nézve rendelkezett a bíróság, — ami határozottan megállapítható az ítélet indokolásának utolsó előtti bekezdéséből — amely szerint «a jelzálogos hitelező alpereseket felperes a költségben marasztalni nem kérte, ezért e tekintetben határozat szüksége fenn nem forog*. Minthogy pedig az illetékszabályok 95. §-ának 6. pontja értelmében az ítéleti illeték fizetésére való köteezettség tekintetében a perköltségek viselésének kötelezettsége az irányadó, e szabály szelleméhez képest a vagyonközösség megszüntetése iránt folyt perben lehető érdekeltségük netáni megóvhatása végett perbe vont, de tényleg a perben igényt nem érvényesíthető személyek ítéleti illeték fizetésére nem kötelezhetők akkor, ha a perben felmerült összes költséget kizárólag a tulajdonképeni peres felek tartoznak viselni. 5. A készpénzben fizetendő Ítéleti illetékért a perbevont alperes is felelős, ha a perben védekezik. (A m. kir. közigazgatási bíróság 1557911915. P. sz. ítélete.) A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak nem ad helyet. Indokok : A. panaszos a m. kir. törvényszék által egy vagyonközösség megszüntetése iránti perben hozott ítélettől 24. §-ában kiszabott és tőle felerészben követelt illeték jogosságát azon az alapon támadja meg, hogy ő abban a percben, nem mint társtulajdonos, hanem mint jelzálogos hitelező vonatott alperesként perbe s az ítéleti illeték csak a társtulajdonosokat terheli. Minthogy a bély. és ill. szab. 95. §. 6. poutja értelmében a készpénzben fizetendő ítéleti illetéket a peres felek tartoznak megfizetni, s mindazok, akik valamely jogigény érvényesítése végett perbe vonatnak, alpereseknek tekintendők, minthogy a panaszló, kinek mint a természetben felosztatni kívánt ingatlanokra bekebelezett zálogjoggal érdekelt jelzálogos hitelezőnek perbevonása szükséges volt, a perben védekezett és eleinte a kereset elutasítását, később — a per folyamán követelése és zálogjoga megszűnvén, — csak felpereseknek az ő perköltségei viselésére való kötelezését kérte s e kérelme felen a bíróság döntött is, minthogy végül a fent idézett jogszabály értelmében perköltségeket kölcsönösen megszüntető ítélettől járó illeték felerészét az alperesek egyetemlegesen tartoznak megfizetni, a megtámadott illeték a panaszostól, mint egyik alperestől jogosan követeltetik. Ez Ez az ítélet nem érinti a panaszosnak, mint fizető adóstársnak azon jogát, hogy az illeték aránylagos megtérítését illetékköteles alperes társaitól követelhesse. 28