Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 1. szám - Bajok a csereszerződések után járó illetékek körül; Feltétlen egyetemlegesség avagy fizetési sorrend?

Dénes: Bújok a csereszerződések után járó illetékek körül. elózö időben köttettek*, — úgy látszik — mintha az 1913. év január 1-eje után kötött csereszerződések után járó illetékekre nézve is az 1913. évi VL t.-c. 2. §-a szerint a kétoldalulag kötelező jogügyletekre nézve általában megállapított feltétlen egyetemlegesség állana fenn, s hogy ezen feltétlen egyetemlegességnél fogva a most jelzett időpont óta az ill. díjj. 24. tétele a maga egészében hatályát vesztette. Emellett szólnak ugyan futólagos birálatra a történeti előzmények is, de ha visszatérünk az alapforráshoz, az 50-es pátenshez, akkor feltétlenül az ellenkező álláspontra kell helyezkednünk. Kétségtelen ugyanis, hogy az 1913. évi VI. t.-c. 5. §-ának idézett rendelkezése az egyetemlegesség szempontjából az 1883. évi XLIV. t.-c. 95. §-ának ötödik bekezdésében foglaltak hatályon kívül helyzésével az 1883. év előtti törvények rendelkezéseit helyezte újból érvénybe, amit különben az idézett 1913. évi VL t.-c. 2. §-a kifejezetten ki is mond azzal a rendelkezésével, hogy «a bélyeg és illetéktartozások tekintetében érvényesíthető egyetemleges kötelezettségre nézve a bélyeg és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok irányadók.)) Kétségtelen azonban az is, hogy ezen érvényesíthető egyetemleges kötelezettségre nézve az 1883. évi XLIV. t.-cikket megelőzőleg egyedül csak az 1868. évi XXIII. t.-cikkel törvényerőre emelt 1850. évi pátens rendelkezik. Ennélfogva a tételes jog szempontjából csak az ebben foglalt vonatkozó rendelkezés bír joghatálylyal. Már pedig az utóbbinak 68. §. 3. pontja, ületőleg a pátensnek magyarra fordított, az 1868. évi XXIII. t.-c. 1. §-ával ideiglenesen s aztán az 1875. évi XXV. t.-c. 1. §-ával véglegesen törvényerőre emelt 1868. évi hivatalos összeállításnak 136. §. 4. pontja minden megszorítás nélkül a kétoldalulag kötelező jogügyletekre nézve teljes általánosságban, tehát a csereszerződésekre nézve is, a feltétlen egyetemlegességet mondja ki. De ha figyelemmel vagyunk arra. hogy a pátens Tarifpost 97. tétele akkép rendelkezik, hogy a csereszerződéseknél az illeték a hivatalos összeállítás 24. díjtételének megfelelően megosztandó, akkor ezt a mutatkozó ellentétet csak látszólagosnak tekinthetjük. A pátens 68. §. 3. pontjának általános rendelkezése a Tarifpost 97. tételének speciális intézkedésével szembeu nem lehet hatályos, annál kevésbé, mert az általános rendelkezéssel szemben a speciális mindég erósebb: az előbbinek deferálni kell az utóbbinak. De egyébként is az általánosan kimondott feltétlen egyetemlegesség elvetésével a megosztás, illetőleg feltételes egyetemlegesség mellett szól még az a körülmény is, hogy nemcsak a csereszerződések, de az ingatlanokra vonatkozó minden más kétoldalulag kötelező jogügylet után járó illetékekre nézve sem alkalmazták nálunk a feltétlen egyetemlegességet soha; még az 1883. é. XLIV.t.-c. 25