Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 1. szám - Bajok a csereszerződések után járó illetékek körül; Feltétlen egyetemlegesség avagy fizetési sorrend?

ILLETÉKÜGY Bajok a csereszerződések után járó illetékek körül. Feltétlen egyetemlegesség avagy fizetési sorrend? Irta: Dénes István dr., pénzügyi tanácsos, pénzügyigazgató helyettes. Az ül. díjj. 24. t. B. pontjának és az ehhez fűzött 1. jegyzet a) és b) alpontjainak szövege annyira világos, hogy a vonatkozó rendelkezéseknek gyakorlati alkalmazhatása kétségtelennek látszik. A gyakorlati élet azonban, amely amúgy is minden téren napról­napra újabb problémákat vet fel, különösen tekintettel az ilL szab. 66. §-ában, illetőleg az 1887. évi XLV. t.-c. 4. §-ában foglaltakra az említett 24. díjtétel rendelkezéseivel szemben is olyan eseteket teremthet, amelyeknél a jogosság és igazság érvényre emelése tekin­tetében a szakember elé áthidalhatatlannak látszó akadályok gör­dülnek. S még tetézi a felmerülő nehézségeket az, hogy az 1913. évi VI. t.-c. 5. §-a folytán ma már még az is kétségesnek látszik, hogy a kérdéses, fentebb idézett 24 tétel 1. jegyzet a) és b) alpontjainak rendelkezései egyáltalán alkalmazhatók-e, illetőleg hogy ezek hatály­ban vannak-e még, avagy sem. A háború befejezte után méltán várható nagymérvű ingatlan­forgalom során bizonyára számos ilyen eset fog felmerülni, miért is — azt hiszem — nem lesz időszerűtlen, ha már most foglalkozom ezekkel a különben nagyon is speciális kérdésekkel. Az ül. díjj. 24. t. B. pontjában és az ehhez fűzött jegyzet két alpontjában foglalt rendelkezések egybevetéséből kétségtelen az, hogy ingatlan-csereügyletek után: 1. a kincstárt összesen csak az egyik, s pedig a nagyobb értékű ingatlan teljes értékétől járó 4-3°/o illeték illeti meg; 2. a cserélő felek közül az, aki a kisebb értékű ingatlant kapja, a most említett összilletékből a csere folytán részére jutott kisebb értékű ingatlan értékének felétől számított 4*3°/o illetéket tar­tozik fizetni, ellenben a másik cserélő féltől, aki a nagyobb értékű ingatlant kapta, viszont csak a különbözet követelhető. Ezek a ren­delkezések minden vitán felül állanak, de csak addig, amíg a csere tárgyát képező nagyobb értékű ingatlannak az ügyletről felvett okiratban kitett értéke nem kisebb, mint az 1911. évi XI. t.-c. 2. §-n 21

Next

/
Thumbnails
Contents