Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 7. szám - A képviselőház módosításai az adójavaslatokon

Egyenes adók. — Joggyakorlat. nem éppen egyszerű adótörvényt végrehajtani, arra most alig lehet választ adni. Attól tartunk azonban, hogy azokat az igazságtalanságokat, amelyek a kereseti adó tekintetében eddig is fennállottak és amelyeknek elsimítása volna a törvény legfőbb célja, meg nem felelő végrehajtással még kirívóbbakká fogják tenni. Befejezésül még arról a kiegészítésről kívánunk megemlékezni amit a képviselőház a III. osztályú kereseti adó kontingentálása tekintetében végzett a javaslaton. Ez szószerint így hangzik: «Ha a jelen törvény 1—4. §-ai alapján az 1917., 1918. és 1919- évre érvényben maradt, illetve elsőfokon kivetett III. osztályú kereseti adó összege az egyes években 36,700.000 koronát meghalad, ezen évi többlet, legfeljebb azon többlet erejéig, amennyivel az illető évben kereseti adó címén összesen tényleg befolyt összeg 59,300.000 K-át meghalad, — a legközelebbi állami költségvetés megállapítása alkalmával meghatározandó kulcs szerint a városok között osztandó fel.» Ez a kontingentálás egészen más természetű, mint amiről az 1909- i adótörvények novellájában szó volt, mert itt tulajdonképpen nem a kereseti adó kontingentálásáról van szó, hanem arról, hogy a befolyt kereseti adóból mekkora összeget vehet igénybe az állam, a többi pedig a városoknak engedhető át. Az adózók által fizetendő kereseti adó tehát ennek következtében nem fog csökkenni. E rendelkezés hatása inkább abban fog nyilvánulni, hogy a városi pótadók emelésének a szüksége lesz kisebb, esetleg elkerülhető is lesz. Mindenesetre érdekes az, hogy a kereskedők és iparosok adójának jövedelmét fordítja az állam arra, hog\^ a városok egész lakosságának városi adóterhe ne emelkedjék. JOGGYAKORLAT. 40. A közkereseti társaság egyes tagjai csak akkor tartoznak jövedelmi adót fizetni, ha az egyes tagok összes jövedelme a rájuk eső jutalékkal együtt meghaladja a 20000 K-t, s nem akkor, ha a társaság jövedelme több 20000 K-nál. (A m. kir. közigazgatási bíróság 24859/1915. P. sz. ítélete. A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet ad, és az adózókat a jövedelemadó viselésének terhe alól f-elmenti. Indokok -. Az adófelszólamlási bizottság S. A. adóköteles tiszta jövedelmét ] 2.300 K-ban, M. S.-ét pedig 14.570 K-ban állapíttassa meg. Bár e szerint a nevezetteknek tiszta évi jövedelme egyenkint a 20,000 K-át nem haladja meg, mégis az adófelszólamlási bizottság őket jövedelmi adóval terhelte meg azért, mert az általuk alkotott közkereseti társaságnak évi tiszta jövedelme 22.000 K, tehát 20.000 K-án felül van. Ez az álláspont téves, mert az 1909. évi X. t.-c. 2. §-a szerint közkereseti társaságoknál részeik arányában a tagok adóznak, minélfogva ez a jövedelem egyéb jövedelmükhöz csatolandó. Figyelemmel az 1914. évi XLVI. t.-c. 1. §-ára, amely szerint a jövedelemadó csak a 20.000 K-át meghaladó összjövedelmek esetében vethető ki, nem az a döntő, hogy a társaság tiszta jövedelme megha340