Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 7. szám - A képviselőház módosításai az adójavaslatokon

Egyenesadók. — Joggyakorlat. ladja-e a 20.000 K-át, hanem az, hogy az egyes tagok jövedelme a társaság jövedelméből reájuk eső rész hozzászámításával az említett összegen felül van-e. Minthogy a megállapítás szerint a panaszosok egyikének összjövedelme sem ha­ladja meg a 20.000 K-át, nyilvánvaló hogy a jövedelemadóval törvényelle­nesen rovattak meg. 41. Ha a férjével közös ház­tartásban élő feleség jövedelmét férje rendelkezésére nem bocsátja is, ez a jövedelem is a férj jövedelméhez számítandó. (Am.kir. közigazgatási bíróság 25489/1915. P. sz. Ítélete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet nem ad. Megokolás : A panasz egyedül az el­len irányul, hogy az adófelszólamlási bizottság a panaszos jövedelméhez számította feleségének a jövedelmét is. A panaszos azért tartja sérelmes­nek ezt az eljárást, mert a felesége vele közös háztartásban él ugyan, de az ö jövedelme a panaszos rendelke­zése alá nem került soha. Ez a kö­rülmény azonban a feleség jövedel­mének az adóalaphoz való hozzá­számítása szempontjából közömbös. Az 1909. évi X. törvény 3. §-a szerint ugyanis : az adókötelesnek jövedel­méhez az a jövedelem is hozzászá­mítandó, mely a vele közös háztar­tásban élő feleségét megilleti. E hozzászámításnak csak abban az egy esetben nincs helye, ha a házastársak között a házassági élet­közösség tartósan megszűnik, és ez esetben is csak akkor, ha a nő va­gyonát már nem a férj kezeli. Mint­hogy azonban panaszos és a felesége között a házassági életközösség nem szűnt meg, az adófelszólamlási bizott­ság az adóköteles jövedelméhez tör­vényes alapon számította hozzá a fe­leséget megillető jövedelmet. 42. A férjével közös háztar­tásban élő nőnek jövedelme után akkor is a férj adózik, ha ennek egyéb adóköteles jövedelme nincs is. {A m. kir. közigazgatási hír ság 2348/1916. P. sz. ítélete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet nem ad. Megokolás: Nem lehetett a panasz­nak helyet adni az adófelszólamlási bizottság határozatában foglalt oko­kon felül még azért sem, mert az 1914. évi XLVL t.-cikkel a 20.000 K-át meghaladó összjövedelmekre nézve életbeléptetett 1909. évi X. t.-c. 1. §-a értelmében a magyar ál­lampolgárok összes jövedelmeik után kötelesek jövedelmi adót fizetni, ha a magyar szent korona országai te­rületén laknak vagy itt rendes laká­suk van, — ugyanazon törvény 3. §-a értelmében pedig az adóköteles­nek jövedelméhez az a jövedelem is hozzászámítandó, mely a vele kö­zös háztartásban élő feleségét meg­illeti, s a feleség csak akkor adózik önállóan, ha a házastársak között a házassági életközösség tartósan meg­szűnik és ez esetben is csak akkor, ha a nő vagyonát már nem a férj ke­zeli. Miután a panaszos nem igazolja — s nem is állította, — hogy közte és felesége között a házassági élet­közösség tartósan megszűnt, azon a címen, — hogy az ő saját jövedelme az 1914. évi XLVL t.-c. 11. §-a értel­mében a törvény szempontjából adó­mentes, — a fentebb idézett tör­vényszakaszok rendelkezéseihez ké­pest nem is igényelheti, hogy a jövedelmi adófizetés kötelezettsége alól saját személyére nézve felmen­tessék. 341 2Í

Next

/
Thumbnails
Contents