Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 7. szám - A képviselőház módosításai az adójavaslatokon

Mátyás: A képviselőház módosításai az adójavaslatokon. volt, hogy az adómentesség szempontjából nincs-e semmi korlátja a titkos tartalékok gyűjtésének, amivel szemben a miniszter válasza arra vonatkozik, hogy mely körülményektől függ a titkos tartalékok gyűjtése. Minthogy a titkos tartalékoknak a rendes adók alól való mentességét kifejezetten elismerte, válaszából azt a következtetést lehet levonni, hogy az adótörvényekben nincs semmi korlátja a titkos tartalékok gyűjtésének és a rendes adók szempontjából adómentes a nyereségnek mind az a része, amelyet a vállalat a mérlegben külön kimutatni nem kíván; ennek nagysága pedig a vállalat vezetésében követett elvektől függ. Egyébként is a titkos tartalékok adómentessége csak ideiglenes és csak addig tart, amíg a vállalat e tartalékot ki nem mutatja vagy fel nem használja. A törvényjavaslaton a képviselőház a részletes tárgyalás során néhány fontos változtatást és kiegészitést végzett. A javaslat szakaszainak sorrendjében az első kiegészítés a 9. §-náI történt, amely a természetes személyek megadóztatására vonatkozik és amelyhez utolsó bekezdés gyanánt felvétetett a következő rendelkezés: «A jövedelem, illetve a jövedelemtöbblet az a) alatti esetben részben vagy egészben, a b) alatti esetben egyharmadrész erejéig nmeimen kívül hagyandó: a) ha a kivetési eljárás során az adófizetésre kötelezett személy hitelt érdemlő bizonyítékokkal igazolja, hogy a jövedelem, illetve a jövedelemtöbblet a békeévek valamelyikéből származik, de az illető évben az ügyfelekkel (társakkal és más hasonlókkal) szemben hátralékos elszámolás miatt, vagy más okokból csak a hadiévek alatt számba vehető: b) vagy ha ugyanilyen módon igazolja, hogy a jövedelem vagy a jövedelemtöbblet személyes gazdasági tevékenységével, a háború folytán keletkezett gazdasági viszonyoktól függetlenül állott elő.» Mindkét kivétel kizárólag csak a természetes személyekre vonatkozik. Ez a rendelkezés a parlamenti ellenzék határozati javaslata folytán került bele a törvénybe. Az a) pont alatti kivétel egészen helyeselhető, mert olyan jövedelmeket mentesít a hadinyereségadó alól, amelyek tényleg nem a háborús évek alatt keletkeztek; ezt az adókivetés során nem is lesz nehéz igazolni. Annál nehezebb feladat lesz a b) alatti kivételes eset megállapítása. Elméletileg tökéletesen indokolható az az álláspont, hogy a hadinyereségek adója csak azt a jövedelememelkedést érje, amelyet a háború idézett elő. Ez az adó volna a szűkebb értelemben vett hadinyereségadó. De ép így érvelni lehet a tágabb értelemben vett hadinyereségadó mellett is, amely a háború ideje alatt keletkezett minden jövedelememelkedést érint. Nem egészen indokolatlan ugyanis az a felfogás, amely szerint megadóztatandó nemcsak az a jövedelememelkedés, amely a háború folytán, hanem az is, amely a háború dacára állott elő. Amikor a háború folytán annyi vagyonérték pusztul el és annyi existencia megy tönkre, akkor azoknak a súlyosabb megterhelése, akiknek jövedelme, a háborúnak általános romboló hatása dacára is emelkedett, egészen jogosultnak mondható, bárminő forrásból származzék az. Ez a felfogás tükröződik vissza a német törvényen is, amely azokat a vagyonokat is megadóztatja, amelyeknek 329