Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 7. szám - A képviselőház módosításai az adójavaslatokon

Mátyás: A képviselőház módosításai az adójavaslatokon. értéke a háború ideje alatt 10%-nál nem nagyobb mértékben csök­kent. A nagy állami bevételszükséglet sem indokolja a parlament által tett kivételes elbánást Ettől eltekintve azonban a végrehajtását sem látjuk egészen aggálytalannak. Attól tartunk ugyanis, hogy igazságtalanságokra fog vezetni. Bárminő részletes és alapos legyen is a végrehajtási utasítás,, arra nézve nem nyújthat szilárd alapot, hogy milyen jövedelmek keletkezésére nem volt befolyással a hábo­rús állapot. Igen félő, hogy a különböző adókivető fórumok a lénye­gében ugyanazon forrásból eredő jövedelmeket különbözőképpen fogják minősíieni: az egyik a háború hatását fogja benne felfedezni, a másik azonban a háborútól függetlenül előálló jövedelemnek fogja tekinteni. A Földes Béla által felhozott író példája, akinek munkája a háború előtt elfogyott és a háború alatt újból kiadják, de nem tud belőle eladni semmit, nagyon egyszerű és nagyon elszigetelt. Sokkal gyakoribb és komplikáltabb esetek kerülhetnek az adókivető ható­ságok döntése alá. A törvény megalkotásánál nem pedig olyan esetekre kell gondolni, amelyek igen egyszerűek és ritkán fordulnak elő, hanem olyanokra is, ós elsősorban olyanokra, amelyek komplikáltab­bak és amelyek gyakoriak. így pl. a most idézett rendelkezés alkal­mazásánál igen gyakran fel fog merülni az a kérdés, hogy egy olyan mezőgazda jövedelménél, aki földjét a háború előtt jobban megmunkálta, vagy egy olyan gyárosnál, aki ipartelepébe a háború előtt nagyobb összegeket fektetett be, vagy a háború alatt új talál­mányokat alkalmazott, a mutatkozó jövedelemtöbbletnek mekkora részét idézték elő a háborúval semmi okozati összefüggésben nem álló eme körülmények és mekkora részét a háborús állapotból eredő viszonyok? Véleményünk szerint nincsen olyan adókivető bizottság, amely ezt képes lenne megállapítani, pedig ez a kérdés igen gyakran fel fog merülni. Helyesebb lett volna tehát a javaslatnak azt az alap­elvét érintetlenül hagyni, amely szerint minden a háború ideje alatt keletkezett jövedelememelkedés adóköteles, akár volt befolyással nanak keletkezésére a háború, akár nem. Egy további kivételt állapított meg a képviselőház a javaslat 9. §-ával kapcsolatban az erdők faállományának értékesítéséből szár­mazó jövedelmekre nézve is. A módosítás szerint ha a jövedelem erdő faállományának kihasználásából, illetőleg tövön való eladásából származik, az adóalapul veendő jövedelemtöbblet kiszámításánál az összehasonlítás alapjáúl az a jövedelemtöbblet szolgál, melyet az adóköteles fél az 1913. évben, illetőleg átlagosan az 1911—1913. években fakihasználás, illetőleg faeladás útján kataszteri holdanként elér, még pedig ezt annyiszor számítva, ahány kataszteri holdon a faállomány az 1914., 1915. ós 1916. években ki volt használva, ilL el lett adva. Ha pedig az 1913. évben fakihasználás, illetve faeladás nem volt és így átlagos jövedelem számításnak helye nincs, akkor az erdőjövedelem többletének kiszámításánál az összehasonlítás alap­jául szolgáló 1913. évi kataszteri holdankénti jövedelem az illető erdővel szomszédos hasonló korú, fanemű és állapotú erdőknél az 1913. évben elért jövedelemnek megfelelő tekintetbevételével állapí­tandó meg. Ezt az eltérő szabályozást az erdőgazdálkodás különle­ges viszonyai indokolttá teszik. 330

Next

/
Thumbnails
Contents