Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 7. szám - A képviselőház módosításai az adójavaslatokon

Mátyás: A képviselőház módosításai az adójavaslalokon. ban a hadinyereségek megadóztatására irányuló jelenleg érvényben álló rendelet súlyosbittatnék, akkor megfelelő súlyosabb intézkedések foganatosítása iránt előterjesztést fog tenni a törvényhozásnak. Sok szó esett úgy az általános, mint a részletes tárgyalás során a titkos tartalékokról is. A javaslat ellenzői (akik közül egyiknekmásiknak bizony vajmi kevés fogalma van arról, hogy mi az a titkos tartalék) egyrészt általánosságban a titkos tartalékok gyűjtésének a lehetőségét kifogásolták, másrészt pedig ellenezték a törvényjavaslat indokolásában kifejezésre jutó azt az álláspontot, hogy a titkos tartalékok a rendes adók alól mentesen kezelendők addig, amíg ki nem mutattatnak, vagy fel nem használtatnak. A pénzügyminiszter alaposan kioktatta ezeket a felszólalókat. Egyrészt kifejtette ezeknek a tartalékoknak nagy közgazdasági jelentőségét. «A titkos tartalékolás — mondta többek között — nem egyéb mint szolid üzletvitel követelménye egyrészt az ország közgazdasága érdekében, másrészt a részvényes érdekében, sokszor a részvényes akarata ellenére egy nevelő iskolája a részvényesnek, egy önkénytelen takarékpénztár, amelyet a részvényesnek az igazgatósága nyújt avval, hogy nem osztja ki az osztalékot teljesen, hanem annak az osztaléknak egy részét visszatartja a kedvezőtlen időre, arra, hogy amikor a konjunktúrák nem lesznek kedvezők, akkor is képes legyen annak a részvényesnek olyan osztalékot adni, amilyent adott a kedvezőbb időben.» A megadóztatásra vonatkozólag pedig újból hangsúlyozta, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójáról szóló törvény (1909. évi VII.) «teljes világossággal és nagyon helyesen a titkos tartalékot a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adója alól mentesíti.)) A javaslaton a részletes tárgyalás során mindössze annyi változtatás történt, hogy a «titkos tartalékok* kifejezés helyébe a «bárminő, a mérlegben ki nem mutatott tartalékok)) kifejezés tétetett. A tárgyalások során egyes felszólalók kifogásolták, hogy a javaslat nem mondja meg, hogy mi értendő titkos tartalék alatt, mások pedig kérdést intéztek a pénzügyminiszterhez arra vonatkozólag, hogy ha már a titkos tartalékok a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója szempontjából adómenteseknek tekintendők, akkor milyen mértékű titkos tartalékolás engedhető meg. Az elsőre vonatkozólag a pénzügyminiszter kijelentette, hogy «a titkos tartalékoknál ne keressünk messzemenő definíciókat. Ne próbáljunk felsorolást, mert... titkos tartalék annyi van, hogy azt felsorolni nem lehet. A titkos tartalék minden nyilvános számadásra kötelezett vállalatnak olyan vagyona, amely mérlegszerűen kimutatva nincs. Ez az egyetlen definíció a helyes; ez fed mindent.» A vállalatok által végezhető titkos tartalékolás megengedett mérvére vonatkozólag a pénzügyminiszter nem adott kimerítő választ, amint hogy erre a kérdésre alig lehet pontos feleletet adni. «Ez függ a vállalatok vezetésétől: minél szolidabb, annál nagyobb lesz a titkos tartalék stb. Függ másodszor az illető évektől, függ a vállalatok természetétől, hogy vájjon olyan vállalkozásokba ereszkedik-e bele, melyeknek jövedelmezősége hullámzó, vagy olyanokba, amelyeké kevésbé hullámzó.)) A pénzügyminiszter voltaképen nem arra adott választ, amit tőle kérdeztek. A kérdés tulajdonképpen az 328