Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)
1916 / 1. szám - A 20.000 K-nál kisebb jövedelmek hadi adója
Egyenes adók. — Joggyakorlat. den állami, így a IV. osztályú kereseti adó alól is mentes, a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a panaszosnak, mint városi tisztviselőnek adott családi pótlék sem eshetik adó alá. 3. A részvénytársaságnak a saját ingatlanai nem üzletszerű eladásából származó vagyonszaporodása üzleti adóval nem róható meg. (A m. kir. közigazgatási bíróság 8114jl915 P, sz. ítélete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet adva, az Orczy-házrész eladásából származó vagyonszaporodásnak az 1912. évi adóalapból leendő levonását és ennek megfelelően az 1914. évi társulati adó helyesbítését elrendeli. Megokolás: Az 1875. évi XXIV. törvény 1. §-ának általános rendelkezése szerint a nyilvánosan számadó vállalatok üzleti jövedelmeik után adóznak. Ilyen jövedelemnek pedig csak azt a jövedelmet lehet tekinteni, amely a részvénytársaságnak üzletszerű tevékenységéből származik. Már pedig az a vagyonszaporodás, amely ingatlannak nem üzletszerű, egyszeri vételéből és szükségszerű eladásából, véletlen esély következtében előállott, a részvénytársaság üzletszerű tevékenységéből eredő jövedelemnek nem minősíthető, nem pedig azért sem, mert a vagyonszaporodás elméletileg sem vonható a jövedelem fogalma alá. 4. Az országgyűlési képviselő tiszteletdíja nemcsak adómentes, hanem úgy az adókötelezettség megállapítása, mint az adókulcs fokozása szempontjából nem létezőnek tekintendő. (A m. kir. közigazgatási bíróság 21.55911915. P. sz. ítélete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet adva, a panaszost a jövedelmi adó és pótlék megfizetésének kötelezettsége alól fölmenti. Megokolás: Az adóf elszól amlási bizottság mindenben a bevallás adatait fogadva el, a panaszos összes jövedelmét 25.000 K-ban állapította meg. Levont ebből 2260 K adót. Az így előálló 23.240 koronából leszámította a 6400 K képviselői tiszteletdíját, mint adómentes jövedelmet, s azután 16.840 K adóalapra 530 K adót és l°/0-os pótlékot vetett ki. A panaszos sérelmesnek tartja, hogy bár adóköteles jövedelme a 20.000 koronát nem haladja meg, jövedelmi adóval és pótlékkal mégis megrovatott. Ez a bíróság a panaszt alaposnak találta. Az 1909. évi X. törvény 5. §-ának 1. pontja ugyanis kimondja, hogy az országgyűlés tagjait e minőségükben megillető járandóságok nem esnek jövedelmi adó alá. Ugyanennek a törvénynek 6. §-a pedig csupán az 5. §. 7—9. pontjaiban adómentesnek nyilvánított jövedelmeket rendeli az adóköteles jövedelmekhezhozzászámítandóknak abból a célból, hogy a jövedelmi adó az adóköteles ós az adómentes jövedelem együttes összege alapján számíttassák ugyan ki, de abból csakis az adóköteles jövedelemre eső arányos rész írassék elő. Ugyanennek az elj árásnak az alkalmazását rendeli el az 1914. évi XLVI. törvény 11. §-a is a IV. osztályú kereseti adó alá eső adózónak az 1909. évi X. törvény 21. §-ában említett és 20.000 koronát meg nem haladó járandóságainak számbavételére nézve. Minthogy azonban az országgyűí 4