Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 1. szám - A 20.000 K-nál kisebb jövedelmek hadi adója

Egyenes adók. — Joggyakorlat. den állami, így a IV. osztályú kere­seti adó alól is mentes, a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a panaszosnak, mint városi tiszt­viselőnek adott családi pótlék sem eshetik adó alá. 3. A részvénytársaságnak a saját ingatlanai nem üzletszerű eladá­sából származó vagyonszaporodása üzleti adóval nem róható meg. (A m. kir. közigazgatási bíróság 8114jl915 P, sz. ítélete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet adva, az Orczy-házrész eladásából szár­mazó vagyonszaporodásnak az 1912. évi adóalapból leendő levonását és ennek megfelelően az 1914. évi társulati adó helyesbítését elrendeli. Megokolás: Az 1875. évi XXIV. törvény 1. §-ának általános rendel­kezése szerint a nyilvánosan szám­adó vállalatok üzleti jövedelmeik után adóznak. Ilyen jövedelemnek pedig csak azt a jövedelmet lehet tekinteni, amely a részvénytársaság­nak üzletszerű tevékenységéből szár­mazik. Már pedig az a vagyon­szaporodás, amely ingatlannak nem üzletszerű, egyszeri vételéből és szükségszerű eladásából, véletlen esély következtében előállott, a rész­vénytársaság üzletszerű tevékeny­ségéből eredő jövedelemnek nem minősíthető, nem pedig azért sem, mert a vagyonszaporodás elméletileg sem vonható a jövedelem fogalma alá. 4. Az országgyűlési képviselő tiszteletdíja nemcsak adómentes, hanem úgy az adókötelezettség megállapítása, mint az adókulcs fokozása szempontjából nem létező­nek tekintendő. (A m. kir. közigazga­tási bíróság 21.55911915. P. sz. ítélete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet adva, a panaszost a jövedelmi adó és pótlék megfizetésének kötelezettsége alól fölmenti. Megokolás: Az adóf el­szól amlási bizottság mindenben a bevallás adatait fogadva el, a pana­szos összes jövedelmét 25.000 K-ban állapította meg. Levont ebből 2260 K adót. Az így előálló 23.240 koronából leszámította a 6400 K képviselői tiszteletdíját, mint adómentes jöve­delmet, s azután 16.840 K adóalapra 530 K adót és l°/0-os pótlékot ve­tett ki. A panaszos sérelmesnek tartja, hogy bár adóköteles jövedelme a 20.000 koronát nem haladja meg, jövedelmi adóval és pótlékkal mégis megrovatott. Ez a bíróság a panaszt alapos­nak találta. Az 1909. évi X. törvény 5. §-ának 1. pontja ugyanis kimondja, hogy az országgyűlés tagjait e minősé­gükben megillető járandóságok nem esnek jövedelmi adó alá. Ugyanen­nek a törvénynek 6. §-a pedig csu­pán az 5. §. 7—9. pontjaiban adó­mentesnek nyilvánított jövedelmeket rendeli az adóköteles jövedelmek­hezhozzászámítandóknak abból a cél­ból, hogy a jövedelmi adó az adó­köteles ós az adómentes jövedelem együttes összege alapján számíttas­sák ugyan ki, de abból csakis az adóköteles jövedelemre eső arányos rész írassék elő. Ugyanennek az el­j árásnak az alkalmazását rendeli el az 1914. évi XLVI. törvény 11. §-a is a IV. osztályú kereseti adó alá eső adózónak az 1909. évi X. törvény 21. §-ában említett és 20.000 koro­nát meg nem haladó járandóságai­nak számbavételére nézve. Minthogy azonban az országgyű­í 4

Next

/
Thumbnails
Contents