Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 1. szám - A 20.000 K-nál kisebb jövedelmek hadi adója

Egyenes adók. — Joggyakorlat lés: képviselő tiszteletdíja nem tartozik sem az 1909. évi X. törvény 5. §-ának 7—9. pontjaiban, sem pedig az 1914. évi XLVI törvény 11. §-ában felsorolt jövedelmek közé, ennélfogva nemcsak adómentes, hanem úgy az adókötelezettség megállapítása, mint az adókulcs fokozása szempontjából tekintetbe sem jön, azaz nem létezőnek tekintendő. Erre való tekintettel, minthogy a panaszosnak a jövedelme csak képviselői tiszteletdíjának egyéb jövedelmeihez való hozzászámításával haladná meg a 20. 000 koronát, a jelen esetben jövedelmi adóalap nincs és így sem jövedelmi adó, sem pótlék kivetésének helye nincs. 5. A véderőnek mozgósított tagjai által ebben a minőségükben húzott illetményei az adóköteles összes jövedelmeinek megállapításánál számításba nem vehető. (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 26. 962/1911. P. sz. ítélete. ) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet ad és a panaszolt 650 korona jövedelmi adó fizetése alól adóköteles felet fölmenti. Megokolás: Az adófelszólamlási bizottság panaszos férjének 1914. évi összes jövedelmét 2680 korona katonatiszti szolgálati illetményének betudásával 23. 235. koronában állapította meg. Ebből a jövedelemből az 1914. évben befizetett adókat 808 K 15 fillért és a 2680 K katonatiszti illetményt, mint az 1909. évi X. t. -c. 5. §-a 10. pontja szerint adómentes jövedelmet levonva, az így előálló 19. 746 K 85 fillér tiszta jövedelemtől 650 korona jövedelmi adót vetett ki. Az ekként kivetett és panasz tárgyává tett jövedelmi adónak törvényes alapja nincsen, mert a véderőnek mozgósított tagjai által ebben a minőségükben élvezett illetményei, az 1909. évi X. t. -c. 6. §-ának határozmányai értelmében azok közé az adómentes jövedelmek közé tartoznak, amelyek az adóköteles fél összes jövedelmének megállapításával számításba nem vehetők. Miután pedig ennek az illetménynek számításon kívül hagyásával, adóköteles félnek tiszta jövedelme, eltekintve attól, hogy panaszos adósság: kamatot és 200 korona életbiztosítási dijat, mint levonható tehertételt igazolt, — a fentebbiek szerint a 20. 000 koronát meg nem haladja: az 1914. évi XLVI t. -cikk 1. §-ának alapján az ítélet rendelkező része szerint kellett határozni. 6. A jövedelemadó kivetése ellen akkor is a felszólamlási bizottság határozatának kézbesítésétől számított 15 napon belül lehet panaszszal élni. ha az adózó a bizottság tárgyalásain jelen volt s a határozatot előtte kihirdették. (A m. kir. közigazgatási bíróság 25. 250/1915. P. sz. végzése. ) A közigazgatási bíróság a panasziratot kellő időben beadottnak veszi, mert az 1896-ik évi XXVI. t-c. 94. §-a helyes értelmezése szerint a határozat kézbesítése esetén az adózó féllel szemben a jogorvoslati határidő nem a kihirdetéstől, hanem a kézbesítéstől számítandó: minthogy azonban az igazgatóság álláspontjából kifolyólag a panasziratra és a becsatolt mellékletekre érdemi nyilatkozatot nem tett. hanem a panasznak, mint elkésetten beadottnak visszautasítását kéne, az iratokat azzal küldi vissza, hogy azokat részletes felvilágosító irat kíséretében terjessze újra föl. 15