Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)
1916 / 1. szám - A 20.000 K-nál kisebb jövedelmek hadi adója
Egyenes adók. — Joggyakorlat. JOGGYAKORLAT. 1. A magántisztviselőknek családi pótlék címén adott illetményeket a IV. oszt. kereseti adó alól nem lebet felmenteni. (A m. kir. közigazgatási bírósúg 25.17511915. P. sz. ítélete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet nem ad. Indokok : A panaszos a munkaadójától családi pótlék címén húzott illetményeinek az adó akipúi vett összegből való levonását kéri azon a címen, hogy az állami tisztviselők részére az 1912. évi XXXV. t.-c. alapján járó családi pótlékra ennek a törvénynek 17. § a adómentességet biztosít, s a magántisztviselők kedvezőtlenebb helyzetben nem lehetnek. A panaszt a bíróság alaptalannak találta. Az 1912. évi XXXV. t.-c. 17. §-a így szól: «A jelen törvény alapján járó vagy engedélyezett családi pótlékok minden állami, törvényhatósági és községi adó alól mentesek.» Az adómentességet tehát egyedül és kizárólag e törvény alapján járó családi pótlékra adta meg, s nem egyáltalán a bármely munkaadó által netalán ezen a címen adott illetményekre is. Tekintettel tehát arra, hogy a törvénymagyarázat általános elvei szerint a kedvezményt, kivételt megállapító törvényt joghasonlatosság alapján kiterjeszteni nem lehet, s minthogy semmi más jogszabály nincs, mely a magántisztviselők családi pótlék címén élvezett illetményeit adómentesnek mondaná ki, s minthogy végül a közigazgatási bíróságnak, a törvény szerint járó köztartozásoknak méltányosságból való leszállítására hatásköre nincs, a panasznak ebben a részben helyet adni nem lehetett. 2. A városi tisztviselőknek az 1912. évi LVIII. t.-c. 18. §-a szerint járó családi pótléka a IV. osztályú kereseti adó alól mentes. (A m. kir. közigazgatási bíróság 21.752jl914. P. sz. ítélete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet .ad és kimondja, hogy a panaszos családi pótléka IV. osztályú kereseti adó alá nem esik. Megokolás: A városi közigazgatási tisztviselők illetményeit szabályozó .1912. évi LVIII. törvény 18. §-a azt rendeli, hogy a városok azoknak a tisztviselőiknek részére, akiknek fizetése és esetleges pótléka nem éri el a törvény 14. §-ában megállapított fizetésnek és az 1912. évi XXXV. törvényben az állami tisztviselők részére megállapított családi pótléknak együttes összegét, kötelesek a különbözet erejéig az 1912. évi XXXV. törvény rendelkezéseinek egyébként megfelelően családi pótlékot rendszeresíteni. A törvénynek ebből a rendelkezéséből kétségtelenül megállapítható az, hogy ennek a rendelkezésnek célja az, hogy a városi közigazgatási tisztviselők olyan javadalmazásban és oly elbánásban részesüljenek, mint az állami tisztviselők, ami csak akkor következhetik be, ha az 1912. évi XXXV. törvény rendelkezései a városi tisztviselők családi pótlékára is minden tekintetben alkalmaztatnak. Tekintettel tehát arra, hogy a többször idézett törvény 17. §-a szerint az állami tisztviselők javára rendszeresített családi pótlék min13