Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 1. szám - A 20.000 K-nál kisebb jövedelmek hadi adója

Vargha: A 20.000 K-nál kisebb jövedelmek hadi a iója. korona a tiszta jövedelme. Még a tiszta jövedelem minimumával sem kellene komplikálni a dolgot, azért, mert akinek 20.000 K összjövedelme van, bármennyi adóssága legyen is (ami természetesen levonandó az adóalapból) nem tartozik a kis existenciák közé, s nem is venné rossz néven, ha tiszta jövedelme gyanánt pl. évi 5000 K kimutattatván, reá 96 K hadsegélyezési adó kivettetnék.» Encsy dr. kérésének készséggel teszünk eleget, és pedig annál is inkább, mert lényegében a cikknek ez az eredeti szövege sem mond egyebet, mint a mit a leközölt szöveg: vagyis Encsy dr. úgy értelmezi a törvényt, hogy mindenki köteles jövedelmi adót fizetni, akinek az összes jövedelme — a jövedelem megszerzésére fordított (regié) kiadások levonása után — 20.000 K-t meghalad. Ezek szerint Fraenkel Sándor dr. téves értelmezéssel olvasta ki azt a továbbmenő elvet, hogy mindenki, akinek 20.000 K-nál több bevétele van. bármennyi levonható adóssági kamatot fizessen is, a 20.000 K-nál nagyobb bevétel, hog}7 úgy mondjuk nyers jövedelem után tartoznék adót fizetni. Ujabban egy szegedi lapban foglalkozik a kérdéssel Sajtos Samu dr. pénzügyi tanácsos, aki Encsy dr.-ral egyezően szintén arra az álláspontra helyezkedik, hogy a törvénynek az a helyes értelme. hog\* mindenki adót tartozik fizetni, akinek az összjövedelme — és nem az adóköteles jövedelme, vagyis az adóalapja — haladja meg a 20.000 K-t, természetesen nem az összjövedelem, hanem a 20.000 K-t meghaladó jövedelemnek az után a része után amely a törvényben megengedett levonások után adóalapúi fennmarad. Például valakinek föld és házbirtokából, ipari foglalkozásából és tökevagyonából származó összes jövedelme 28.000 K. Az ipari foglalkozásból származó jövedelmének az előállítási költsége (a regié) 5000 K, igazolt adóssági kamat 8000 K, az adóköteles jövedelem, vagyis az adóalap tehát 28.000 K — (5000+8000)=13.000 K, vagyis adóalap 15.000 K. Véleményük szerint ebben az esetben az adózó, minthogy az összjövedelem 20.000 K-nál több, adót tartozik fizetni, azonban csak 15.000 K után 450 K-t. Ilyen módon nem egy helyen vetettek is ki adot. Sajtos Samu dr. cikkében fejtegeti, hogy a törvényhozónak tényleg ez is volt a célja, s hogy a törvényben magában nincs is alapja a pénzügyminiszter ama rendelkezésének, hogy adót csak akkor szabad kivetni, ha az adóalap haladja meg a" 20.000 K-t. Gyakorlati szempontból a kérdés tuiajdonképen már azért sem fontos, mert egyrészt a pénzügyminiszternek említett rendelete, másrészt a bircság eddig ismert gyakorlata kétségtelenné teszik, hogy a törvényt úgy kell értelmezni, mintha annak 1. §-a nem összjövedelmet, hanem adóköteles jövedelmet említene. Elméleti szempontból azonban nem lehet elvitatni, hogy ennek a felfogásnak a törvény szövege bizonyos jogosultságot ad. A törvény ugyanis a 20.000 K-t meghaladó összjövedelmekre nézve lépteti életbe a jövedelemadóról szóló törvényt. Ha összevetjük ezt a kifejezést az 1909. évi X. t.-c. 9. §-ának azzal a rendelkezésével, amel}7 viszont adóköteles jövedelemnek minősíti az adókötelesnek bármely forrásból eredő összes bevételét, s ezzel szemben í!