Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 1. szám - A 20.000 K-nál kisebb jövedelmek hadi adója

Vargha: A 20.000 K-nál kisebb jövedelmek hadi adója. a szónbányászok és végül a vasutasok óriási mérvű sztrájkja. A konzervatív sajtó egyrészt fegyveres beavatkozást követelt, másrészt a párínak a munkássággal kapcsolatot tartó tagjai a sztrájkolókat a legmerevebb magatartásra buzdították, hogy a munkáspárt és kormány között mindenképen szakadást idézzenek elő. Mikor pedig a homerule törvénnyé vált, nyilt forradalommal fenyegetőztek és Írországnak protestáns lakta részeiben fegyveres haderőt szerveztek, mely a kormánynak ellenálljon az esetre, ha az a megszavazott törvényt életbe akarja léptetni. A liberális kormány, a fegyverkezés kérdésében is kénytelen volt a konzervativekkel a versenyt felvenni, sőt azokat túlszárnyalni. A hadikiadások emelkedését csak a háborús veszély lehetőségével lehetett megindokolni, ami természetesen a németellenes hangulatot és a jingoizmust egészen a forrpontig hevítette. Ebben a helyzetben tört ki az európai háború. Az angol hadüzenet kard volt, mellyel a kormány a belpolitika gordiusi csomóját is ketté vágta s így akart menekülni abból a káoszból, mely a közbékét elnyeléssel fenyegette és melynek legfőbb szülöoka az adórendszer körében beállott mélyreható érdekellentét és különösen a földértékemelkedési adó behozatala volt. A 20.000 K-nál kisebb jövedelmek hadi adója. Irta Vargha Imre dr. Szemlénk múlt évi számaiban több cikk foglalkozott azzal a kérdéssel, vájjon meg lehet-e adóztatni azt, akinek az összjövedelme meghaladja ugyan a 20.000 K-t, de a törvény által megengedett levonások után fennmaradó adóköteles jövedelem, vagyis az adóalap a 20.000 K án alúl marad. Sarkadi Lncsy János dr.-nak a Szemle 19 í5. évfolyamának 428. oldalán közölt cikkében a következő sorok láttak napvilágot: «Azt javasoljuk, hogy a 20.000 K összjövedelem már magában is állapítsa meg az adókötelezettséget, és ne komplikálják az adóalapot sem a tiszta jövedelem külön fogalmával, — mely jelenti a nyers jövedelmet minus regie-költségek — sem az adóssági kamatok levonásának kötelezettségével.)) A cikknek igy közölt szövegét félreértette Fraenkel Sándor dr., aki a 487. oldalon közölt feleletében ezt az eljárást ^adóztatási orgiának)) nevezi. Fraenkel Sándornak erre a megjegyzésére levelet kaptunk Enc3y dr.-tól, aki cikkének félreértett részét a következőképen kéri újból közölni. «Az adókötelezettséget a 20.000 K-nál kezdődő összejövedelem állapítaná meg, (ha ennyit tesz ki a nyers bevételnek a regié költségek levonása után megmaradó része.) Ily körülmények közt hadi adót fizetne az is, akinek 19.999 K tiszta jövedelme van, s nem csak is, akinek egy koronával több, tehát 20.000 10