Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 1. szám - Adópolitika a háború előtt Angliában

EGYENES ADÓK Adópolitika a háború előtt Angliában. Irta Szende Pál az 0. M. K. E. főtitkára. Minő társadalmi tényezők és gazdasági kényszerűségek hozták létre azokat a gyökeres változásokat, melyek valamennyi európai állam adórendszerében a háború kitörését megelőző egy-két évtizedben bekövetkeztek, vagy megkezdődtek: ezt a folyamatot akarjuk ismertetni oly módon, hogy a nagyobb európai országoknak vonatkozó mozgalmait több, egyébként önálló dolgozatban tárgyaljuk. A vizsgálat azért is fontos, mert az adórendszer reformját mozgató társadalmi erők nagyobbára ugyanazok, amelyek a nyugati államokat a háborúba is belevitték. A fejlődés menetét lehető rövidséggel fogjuk vázolni. A magyar adórendszerre nem térünk ki, mert azt közvetlenül a háború előtt épen ennek a szemlének hasábjain ismertettük. Angolország az osztályküzdelmek klasszikus hazája. Nemcsak a tőkés és vagyontalan osztályok közötti küzdelem folyik teljes erővel, de az uralkodó osztályok körén belül is a nagybirtok ós az ipari tőke csoportja állandó harcot folytatnak a gazdasági és politikai hatalom elnyeréseért. Az ipari és kereskedelmi lakosság száma már a XIX. század elején jóval meghaladta a mezőgazdasági népességét, s Anglia világuralma folytán az ipari tőke jelentősége egyre jobban előtérbe lépett. A földbirtokosság számbeli kisebbségét ellensúlyozta kiváltságos helyzete, a hagyomáuyok és a meglevő intézmények súlya és a régi jogszabályokban rejlő tehetetlenségi erő. A földbirtok a tory-pártban csoportosult, s az első parlamenti reform után a konzervativ párt nevet vette fel. Az ipari burzsoázia a whigekhez csatlakozott, kiknek csoportja később a liberális párttá alakult át. A konzervativek kezdettől fogva szoros kapcsolatot tartottak fenn a bankártöke érdekeltjeivel, akik házasságok és földvásárlások folytán velük szoros érdekközösségbe jutottak. Az árúkereskedők túlnyomóan a liberális párthoz szegődtek. Mindkét-pártnak, illetőleg az általuk képviselt osztályoknak politikai ereje körülbeiül egyforma volt. Hogy egymás fölé kerekedhessenek, mindkettő szövetségesek után volt kénytelen nézni. Ilyenekül a kis1 i