Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 3. szám - A hadiadó gyakorlati ismertetése

Egyenes adók. — Joggyakorlat. adóalap kérdésében döntött és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kormányhatóságilag jóváhagyott törlesztési terv szerint a részvény és kötvénytőkének a törlesztésére fordított összegek az adóalapból levonandók. Ez a levonás azonban nem érvényesülhet az üzleti jövedelem elbírálásánál, mert az üzleti jövedelem nem azonos az adóköteles jövedelemmel. Végül kétségtelen, hogy úgy az elsőbbségi részvények és törzsrészvények törlesztését, mint a felépítmény értékleírási alap dotálását a részvénytársaság az üzleti jövedelemből teljesíti, az üzleti jövedelem mérve pedig nem annak részben való hová fordítása, felhasználása után, csak megmaradó csonka összegében állapítandó meg, hanem az üzleti év végén, a kereskedelmi törvény rendelkezéseinek megfelelően készített mérlegben feltüntetett egész összegében. Mindezekből az okokból az ítélet rendelkező része szerint kellett határozni. 11. (A m. kir. közigazgatási bíróság 18746/1914. P. sz. ítélete.) 1. Külföldi vállalat Magyarországon bejegyzett fiókintézetének megadóztatásánál a magyarországi mérleget kell alapúi venni. 2. A biztosító társaság által a biztosítottaknak kifizetett nyeremények az adóalapból le nem vonhatók. Ítélet: A magyar királyi közigazgatási bíróság a magánpanasznak helyet nem ad, ellenben a hatósági panasznak helyet adva, a társulati adót az 1913. évre 47.005. koroDa 16 fillérben állapítja meg. Megokolás: A New-York életbiztosító társaság magyarországi fiókjának külön mérlegszámlája az 1912. évre 306,507 korona 87 fillér veszteséget mutat fel. Az összes üzleteiről közzétett mérlegszámlája ellenben 79,694.823 korona 76 fillér üzletév fölösleggel zárúl. Az adókiszámítási javaslat készítésénél az előadó nem a magyarországi mérleg üzleti eredményét, azaz a kimutatott veszteséget vette számításának alapjáúl, hanem a társaság összes üzleteinek fölöslegéből a díjbevételek aránya szerint a magyarországi üzletre esőén kiszámított 339.920 korona 69 fillér nyereségei Az adókivető bizottság az adó kiszámításának ezt a módját elvetette mivel nem látott bizonyítékot arra nézve, hogy a társaság budapesti intézetének mérlege a magyarországi üzleti működésnek hű képét ne nyújtaná. Konstatálta a bizottság, hogy n budapesti intézet mérlegei a következő eredményeket tüntetik fel: az 1910. évben 412.592 korona 81 fillér nyereséget, az 1911. évben 32.362 korona 51 fillér veszteséget as 1912. évben 306.507 korona 87 fillér veszteséget. Az 1910. évi nyereséghez azonban még hozzáadta, az 1911. és az 1912. évi veszteségből pedig levonta a nyereség-veszteség számlán a «kifizetett nyeremények)) címén kiadásként föltüntetett következő összegeket, úgymint : az 1910. évben 382.699 korona 77 fillért, az 1911. évben 412.352 korona 30 fillért és az 1912. évben 609.671 korona 45 fillért, mert a társaság tagjainak nem fixösszegben előre biztosított, hanem kizáróan a nyereségből folyósított részesedései üzleti kiadásnak nem vehetők. A társaság felebbezése folytán a felszólamlási bizottság arra az állás89 7