Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 3. szám - A hadiadó gyakorlati ismertetése

Egyenes adók. — Joggyakorlat. 1. §-a szerint kereseti adó, még pedig a 2. §. III. c) pontja szerint ennek III. osztálya alá tartozik, tekintet nélkül arra, hogy a hitelügyleteket miféle okiratok kiállítása mellett kötik meg és hogy a hitelezett összegeket jelzáloggal vagy egyéb módon biztosítják-e ? Ebből okszerűen következik, hogy banküzlet megadóztatásánál mindazt a jövedelmet számításba kell venni, amelyet a bankár a kivetési időszakban általa bármily módon kötendő hitelügyletekből remélhet. Nincs tehát elfogadható alapja annak a föltevésnek, hogy az adózó cég terhére kivetett III. osztályú kereseti adó megállapításánál a jelzáloggal való biztosítás mellett kölcsönadott tőkék kamathozadékát figyelmen kívül hagyták volna, de ha így történt volna is, vagy ha bármily más okból kevesebb jövedelmet vettek volna a kereseti adó alapjául, mint amennyit az adózó cég a kivetési időszakban elért, akkor sem lehetne a kereseti adó aló tartozó jövedelemnek adózatlanúl maradt része után tőkekamatadót követelni, mert az, hogy valamely jövedelem milyen adónem alá tartozik, nem függ attól, hogy a remélhető jövedelemnek bármilyen módon való becslése helyesen történt-e ? 9. {A m. kir. közigazgatási bíróság 2056711914. P. sz. ítélete.) A részvénytőke leszállítása által fedezett veszteséget a vállalati adó kivetésénél figyelembe kell venni. Ítélet: A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet nem ad. Megokolás: A részvénytársaság 1912. évi mérlege szerint a kimutatott veszteség 104.093 korona 87 fillér. Az adókivető bizottság e veszteségből levont 1,575.000 koronát az olajbányakuxok értékéből történt leírás címén és 1,097.173 korona 95 fillért az értékpapírok értékéből történt leírás fejében s így az 1912. évre 2,568.080 korona 08 fillér üzleti nyereséget állapított meg. Ezt összevetve az 1910. évi 176.408 korona 34 fillér és az 1911. évi 173.506 korona 82 fillér veszteséggel, három évi eredményűi 2,218.164 korona 92 fillért, évi átlagúi pedig 739.388 korona 31 fillért számított ki s erre az adóalapra az adókulcs alkalmazásával 73.938 korona 83 fillér társulati adót vetett ki. A részvénytársaság felebbezése folytán a felszólamlási bizottság a kivetett társulati adó egész összegének törlését rendelte el, mert üzleti nyereség hiányában adókivetésnek helye nincs. A hatósági panasz azt kutatja, hogy honnan keletkezett a társulatnak kimutatott 104.093 korona 87 fillér vesztesége és arra az eredményre jut, hogy adózás szempontjából nem lehet figyelembe venni azt a körülményt, hogy a részvénytársaság az olajbányakuxok értékéből és értékpapírjainak értékéből 2,672.173 korona 95 fillért leírt. A panasz szerint valamely vagyontárgy értékének csökkenése az adózás szempontjából csak akkor vehető figyelembe, ha az értékcsökkenés folytán előállott veszteség realizálódik. Az olajbányakuxok és részvények értékének könyvszerű leírása a nyers jövedelemből nem vonható le és ha a leírás folytán a társulat mérlege veszteséget mutat, ez a veszteség az adóztatásnál nem vehető figyelembe, hanem csökkentendő azzal az összeggel, melyet a részvénytársaság a mérleg vagyonoldalán leírt. 86