Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 3. szám - A hadiadó gyakorlati ismertetése

Egyenes adók. — Joggyakorlat. ítélet: A magyar királyi közigazgatási bíróság ennek a panasznak annyiban helyet ad, hogy az eljárást hatályon kívül helyezi és az iratokat további eljárás végett az illetékes pénzügyigazgatósághoz áttétetni rendeli. Indokok: Az 1875. évi XXII. t.-c. 3. és 7. §-ai és az 1883. évi XLIV. t.-c. 13. §-a e) pontjának kapcsolatos intézkedéseihez képest a tőkekamat és járadékadó mindenkor az adózó állandó lakhelyén állapítandó meg s nincs olyan törvényes intézkedés, a mely ez alól a szabály alól kivételt állapítana meg arra az esetre, ha a járadék jövedelme valamely ingatlanból származik, tehát panaszos jogosan igényelheti, hogy Aradon levő fűrészgyárának bérbeadásából származó járadékjövedelme után is ne Arad városában, hanem állandó lakhelyén, Toplicza községben rovassék meg tőkekamat és járadékadóval. 8. (A m. kir. közigazgatási bíróság 5421/1913. P. sz. ítélete.) A bankügyletekkel iparszerűen foglalkozó magánszemélyek és közkereseti vagy betéti társaságoknak ezekből az ügyletekből származó összes kamatjövedelme nem tőkekamat- és járadékadó, hanem III. oszt. kereseti adó alá esik. ítélet: A magyar királyi közigazgatási bíróság a panaszt elutasítja. Indokok: Azok a tőkekamatadóösszegek, amelyeket a közigazgatási bizottság az adóztatás ismételt volta címén töröltetett, olyan tőkeösszegeknek a kamatai után voltak kivetve, amelyeket az adózó bank- és váltóüzlettulajdonos jelzáloggal biztosított hitelösszegek keretén belül, váltók leszámítolása útján adott ügyfeleinek kölcsön. A kir. pénzügyigazgató a közigazgatási bizottság határozatát azért tartja a kincstárra sérelmesnek, mert a váltóra kölcsönadott tőkéből eredő kamat az 1875. évi XXII. törvény 1. §-a szerint minden esetben tőkekamatadó alá esik és mert az adózó cég terhére kivetett III. osztályú kereseti adó nem üzleti mérleg alapján levén megállapítva, avval csak az általa jelzáloggal való biztosítás nélkül kölcsönadott tőkék kamatait lehet megrovottaknak tekinteni. A panaszt jogosnak elismerni nem lehetett. A m. kir. közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának 17. számú döntvénye szerint a kereskedelmi ügyletekből eredő követelések után élvezett kamatok tőkekamatadó kötelezettségét az a körülmény, hogy a követelésről váltót állítanak ki, nem állapítja meg. Az adózó cégnek az a kamatjövedelme, amely után a közigazgatási bizottság által töröltetett tőkekamatadót kivetették, az 1875. évi XXXVII. törvény 259. §-ának 2. pontja szerint kereskedelmiügyleteknek tekintendő bankügyletekből származott, attól tehát abból az okból, mert a követelésről váltókat állítottak ki, tőkekamatadót követelni nem lehet. Az 1875. évi XXII. törvény 1. §-a szerint ugyanis nem minden, hanem csak az a kamatjövedelem tárgya a tőkekamatadónak, amely egyebek között kereseti adóval érintve nincs. Az a kamatjövedelem, amelyet a hitelügyletek mindenféle nemeit felölelő bankügyletekkel iparszerűen foglalkozó magánszemélyek közkereseti és betéti társaságok a pénz forgatása útján szereznek, mint kereskedelmi üzletből származó jövedelem, az 1875. évi XXIX. törvény 85