Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 3. szám - A hadiadó gyakorlati ismertetése

Egyenes adók. — Joggyakorlat. tári képviselőnek benyújtott panaszirata ez ellen a határozat ellen irányúi. Az 1875: XXIX. t.-c. 28. §-a szerint minden járandóság, a mely az idézett t.-c. 5. %.IV. é) pontja értelmében nem adómentes, IV. osztályú kereseti adó alá esik és az 1875: XXIX. t.-c. hivatkozott 5. §. IV. e) pontja a működési pótlékokat a IV. osztályú kereseti adó alól nemcsak nem mentesíti, hanem egyenesen kijelenti, hogy azok az adómentesíteni kívánt járandóságok közül határozottan kivétetnek, azaz tehát, hogy ezek IV. oszt. kereseti adó alá esnek. Az 1893: IV. t.-c. 15. §-ának második bekezdése a benne foglalt világos hivatkozásból kitetszően is, az adómentességet kizárólag az idézett t.-c. 2. íjának c) pontjában körüiírt működési pótlékokra kívánta megállapítani és illetve, hogy az idézett t.-c. 2. §-ának c) pontjában körülírt ezek a működési pótlékok kizárólag csupán a budapesti és fiumei kir. bíróságoknál, valamint az ugyanottani ügyészségeknél alkalmazott törvényszéki és járásbírák, albírák, bírósági jegyzők és aljegyzők, valamint ügyészek és alügyészek működési pótlé kai s ilyképen az 1893: IV. t.-c. 15. §-ának második bekezdésében foglalt mentesség, az idézett t.-c. 25. §-ában foglalt rendelkezés folytán is, nemcsak a vármegyei törvényhatóságok személyzetére nem terjed ki, hanem az nem terjed ki a kimerítő felsorolásba bele nem foglalt állami tisztviselők működési pótlékaira sem. Az 1904 :X. t.-c. 15. §-a azt rendeli ugyan, hogy e most idézett törvény végrehajtásával a belügyminister és a pénzügyminister bízatnak meg s hogy ugyanők egyúttal utasíttatnak, hogy az állami alkalmazottak illetményeire vonatkozó törvényeknek és rendeleteknek az intézkedéseit a vármegyei alkalmazottakra megfelelően kiterjesszék, de az 1904: X. t.-c. 15. §-ának ez a rendelkezése nem jelenti és nem is jelentheti az 1893 : IV. t.-c. 15. § második bekezdésében megállapított adómentességnek a vármegyei törvényhatósági tisztviselők működési pótlékaira vonatkozó kiterjesztését és pedig annál kevésbé, mert az előbbiekben kifejtettekből is kétségtelen, hogy ez az adómentesség nem az összes állami tisztviselők működési pótlékának adómentesítését foglalta magában, hanem az csupán az 1893: IV. t.-c. 2. § c) pontjában kimerítően felsorolt állami tisztviselők működési pótlékára vonatkozott. Figyelemmel tenát arra, hogy épen ebből a felhatalmazásból kifolyólag a m. kir. belügyministernek a m. kir. pénzügyministerrel egyetértőleg kiadott 62000/1904. számú Utasítása (Rendeletek Tára. 1904. évf. 619—656. lap.) ennek az adómentességnek a vármegyei tisztviselőkre való kiterjesztését sem tartalmazza s ily tartalmú rendelkezés nem foglaltatik az 1912 : LVII. t.-cben sem. A kir. kincstári képviselő panaszának helyet adva, adózó ügyfeleket azzal az igényükkel, hogy működési pótlékuk adómentesnek ismertessék el, általában el kellett utasítani. 7. {A m. kir. közigazgatási bíróság 214611913. P. sz. ítélete.) A tőkekamat- és járadékadót akkor is a kamat vagy járadék élvező lakóhelyén kell kivetni, ha a járadékjövedelem ingatlanból származik. 84