Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 3. szám - A hadiadó gyakorlati ismertetése

Egyenes adók. — Joggyakorlat. számla aggályosnak látszik. A könyvvizsgálat csak a fél belegyezésével és csak pénzügyi tisztviselő által eszközölhető. Ha a nyersbevétel számszerűen nem ismeretes s így az becslés alapján állapíttatik meg, közvetlenül az adóalap becsülendő, melyből már csak az igazolt adóssági kamatok és életbiztosítási díjak vonhatók le. A minimális kereseti nyereség ez alkalommal már az általános kereseti adóról szóló 1909. évi IX. törvényczikkben megállapított szorzók segélyével történik akként, hogy az üzlet (iroda) helyiség bérének 67—250 százalékához hozzáadatik a lakbérnek 2x/a—20-szoros összege. A bizottság határozata ellen 15 napon belül úgy az adózó, mint az előadó a m. kir. közigazgatási bíróságnál panasszal élhet. A jogerősen megállapított adó mérséklése és elengedése — ha az adóalap a hadiállapot vagy egyéb csapások folytán 30 százalékkal csökkent — 1916 január hó végéig a pénzügyminiszternél kérelmezhető, kinek határozata ellen a közigazgatási bíróságnál panaszt lehet emelni. Részben vagy egészben elengedheti a pénzügyminiszter az adót abban az esetben is, ha annak behajtása a fél tönkretételével járna. Évközi adóelő- és leírásnak rendszerint nincs helye, minthogy a megállapított adó oszthatatlan egység. Remélhetőleg az összes érdekeltek lelkiismeretes közreműködése lehetővé teszi, hogy a kivetés a kontemplált 15 milliónál is nagyobb összeget eredményez a nemes célnak, másrészt gyakorlatilag is igazolja a Wekerle-féle adótörvénynek életképességét úgy, hogy azok már a legközelebbi adóciklus alkalmával teljes egészükben életbeléptethetők lesznek. JOGGYAKORLAT. 6. (A m. kir. közigazgatási bíróság 887511914. P. sz. ítélete.) A vármegyei törvényhatósági tisztviselők részére az 1912. évi LVII. t.-c. 40. §-a alapján engedélyezett pótlék IV. oszt. kereseti adó alá esik. ítélet: A magyar királyi közigazgatási bíróság a kir. kincstári képviselő panaszának helyet ád s nevezett adózókat élvezett működési pótlékuk adómentesítésére irányuló igényükkel elutasítja: Indokok: Adózó ügyfeleknek a felebbezésben érvényesített igényük kizárólag arra irányúit, hogy a részükre az 1912:LVII. t.-c. 40. §-a értelmében engedélyezett működési pótlék után levont IV. osztályú kereseti adó és járulékai töröltessenek és téríttessenek vissza és pedig azért, mert az ily működési pótlék szerintük adómentes. A közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága ennek az igénynek helyet adott s ezt a működési pótlékot adómentesnek mondotta ki. A kir. kincs83