Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 3. szám - A hadiadó gyakorlati ismertetése

Vihar: A hadiadó gyakorlati ismertetése. magyar állampolgárokat; a kerületében székelő jogi személyeket; végűi a kerületben nem lakó (székelő) természetes és jogi személyeket, kiknek a kerületben ingatlanaik vagy egyéb jövedelemforrásaik vannak. Áz ingatlantulajdonosoknál egyben megállapítja a bizottság azt is, vájjon azok nem minősítendők-e külföldi lakosoknak s igy e forrásból élvezett jövedelmük nem számítandó-e háromszorosan. Az összeírási jegyzékbe való felvétel természetesen még nem megállapítása az adókötelezettségnek, ez már az adófelszólamlási bizottság feladata. Az adóösszeíróbizottság által beterjesztett összeírási jegyzék, az adókötelesek vallomásai, a rendelkezésre álló vagy beszerzendő egyéb adatok, tanuk, szakértők illetve az adóköteles által tett nyilatkozatok felhasználásával a pénzügyigazgatóság (adófelügyelőség) elkészíti az adókiszámítási javaslatokat illetve kivetési lajstromokat és ezeket előre hirdetett 8 napon át közszemlére teszi, hogy azokra netáni észrevételeit bármely adózó már most akár írásban a pénzügyigazgatóságnál, (adófelügyelőségnél) akár szóval is az adófelszólamlási bizottságnál a tárgyalások alkalmával előterjeszthesse. Az adó kivetése az e célra alakított adófelszólamlási bizottságok feladata. A bizottság elnökét a belügyminiszter, 3—3 rendes- és póttagot a pénzügyminiszter nevez ki, 3 -3 rendes- és póttagot a törvényhatóság választ. Amely törvényhatóság területén kereskedelmi- és iparkamara, illetve ügyvédi kamara székel 1—1 rendes és póttagot — a törvényhatóság helyett — ezek a testületek választanak. A bizottság előadója — szavazat nélkül — egy pénzügyi tisztviselő. A bizottság üléseiről a nem érdekeltek ki vannak zárva, sőt a határozathozatalnál az érdekelt is kizárható, mely esetben azonban az előadó ujabb érveket már nem hozhat fel. A határozathozatalhoz az elnökön és előadón kívül még négy tag jelenléte szükséges, a határozat indokolásával jegyzőkönyvbe vétetik s az minden esetben úgy az adózónak mint a pénzügyigazgatóságnak írásban kézbesítendő. A bizottság az előterjesztett adatok lelkiismeretes mérlegelésével az adózó jövedelmét számszerűleg megállapítja; a jelenlévő adózóhoz kérdéseket intézhet; a távollévőt beidézheti — sőt ha az adókiszámítási javaslatnál nagyobb adót szándékszik megállapítani, vagy ha az adózó a közszemlére tett lajstromban elő nem fordúl, úgy az adójavaslat közlésével feltétlenül meghivandó; — egyes kérdésekre Írásbeli nyilatkozatot és a nyereség és veszteség számla bemutatását kérheti; tanukat és szakértőket hallgathat ki vagy ezeket az illetékes bírósággal eskü alatt kihallgattathatja; végűi könyvvizsgálatot rendelhet el, ha a fél azt felajánlja, vagy ha a nyereség és veszteség 82