Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 3. szám - A hadiadó gyakorlati ismertetése

Vihar: A hadiadó gyakorlati ismertetése. ság ; és végűi egyéb jövedelmek. A megfelelő rovatban már az üzemi költségek levonása után fennmaradó összegek írandók be és csak az adóssági kamatok, az életbiztosítási díjak, a nyugdíjjárulék, az adóés hadsegélyző célokra adott adományok sorolandók fel külön a «levonások» című rovatban. Ha olyan jövedelemről van szó, mely csak becsléssel állapítható meg és általában a III. osztályú kereseti adó alá tartozó jövedelmeknél, elegendő — a számszerű vallomás helyett — azon adatok közlése, melyek az adóalap kiszámításához szükségesek. (Az űrlap VI. főrovata). A vallomások — melyek különben hivatalos titokként kezelendők és az összeíró bizottságoknak sem adhatók át — zárt borítékban is benyújthatók, mely esetben a boríték csak a pénzügyigazgató (adófelügyelő) vagy megbízottja által bontható fel. A nyereségés veszteség-számla vagy a számszerű adatok egyéb részletezése mellékelhető. Az adatszolgáltatási kötelezettség ezúttal a mnnkaadókat csak a 15.000 koronát meghaladó szolgálati járandóságot élvező alkalmazottakra vonatkozólag terheli, kikről név- és illetményjegyzéket tartoznak február hó 15-ig beadni. Ezenkívül bekérték a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoktól az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagoknak a múlt évben kifizetett járandóságokról szóló kimutatást. Adóösszeíró bizottságok ez alkalommal csak a törvényhatósági városokban alakíttatnak, a rendezett tanácsú városokban és községekben hivatalból látják el az összeírást. A bizottság elnöke és helyettese pénzügyi vagy városi tisztviselő, 2 tagot és 3 póttagot a városi tanács választ. Feladata a rendelkezésre bocsátott hivatalos adatok, a munkaadók által beadott jegyzékek és helyi ismereteik alapján kiválasztani, illetve számba venni a nézetük szerint 20.000 koronánál nagyobb jövedelemmel biró adóköteleseket. Általános utasítás e tekintetben természetesen nem adható, de ilyeneknek vélelmezhetők az utasítás szerint: kik 500 — 1000 holdnyi saját, vagy 1500 —2000 holdnyi bérelt birtokon gazdálkodnak; kiknek üzletében, gyárában vagy ipartelepén legalább 15—20 egyén van alkalmazva, vagy 8—10.000 K üzletbért fizetnek; aki 3—4000 K lakbért fizet, nagy szolgaszemélyzetet, fogatot, automobilt tart. A felsorolás természetszerűen nem taxativ, vagyis nem kimerítő. Az adóösszeíró bizottságoknak a vallomásokba való betekintésük nincsen. A kiválasztott adóköteleseket a bizottság összeírási jegyzékbe foglalja és pedig külön-külön jegyzékbe: a kerületében lakó természetes személyeket és a külföldön lakó, de legutóbb itt tartózkodott 81