Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 3. szám - A hadiadó gyakorlati ismertetése

Vihar: A hadiadó gyakorlati ismertetése. 1915. évre várható lényeges változások azonban az adókivetésnél figyelembe veendők Az állandó természetű szolgálati illetmény azon összeggel vallandó be, mely a bevallás idejében fennáll. A vallomás idején már megszűnt vagyon vagy foglalkozásnak múlt évi hozadéka már nem kerül adózás alá, viszont az újonnan szerzett vagyonnak (foglalkozásnak), ha egy évi jövedelme még nincsen, ez az ismert adatok alapján egv évre kikerekítendő, esetleg a vélelmezett évi jövedelem az adóalap. Háromszorosan számítandó azoknak az ingatlantulajdonosoknak jövedelme az adókivetésnél, kiknek az ország területén állandó lakhelyük nincsen és a múlt évben legalább négy hónapot nem töltöttek itt. Ebből következik, hogy az ide tartozó adózók már akkor is tartoznak adót fizetni, ha a tiszta jövedelmük 6670 K-t eléri. Az adótételek: 800 koronán felüli adóalapúi szolgáló jövedelemnél 5 koronával kezdődnek, progressziv haladnak és 2000 koronánál érik el az egy százalékot, 5600 koronánál a két százalékot, 15.000 koronánál a három százalékot, 48.000 koronánál a 4 százalékot és 120.000 koronánál az 5 százalékot. Ezen felül is 5% fizetendő olykép, hogy a fokozatok 5000 koronánként emelkednek és minden megkezdett fokozat teljes 5000 koronának veendő. Ha például a megállapított jövedelem 126.000 korona, akkor az adóalap 130.000 K, az adó pedig 6500 K. Az adókivetés az erre a célra külön alakított adófelszólamlási bizottságok feladata, amely bizottságok az adót az adókötelesek vallomásai és az összeíró bizottságok adatai alapján a pénzügyigazgatóságok által készített javaslatok tárgyalása után állapítják meg. Az adóösszeíró bizottságok szervezetéről és munkájáról alább szólunk. Mindenki, akinek 1914. évi összes jövedelme a 20.000 koronát meghaladta, tartozik az állandó lakhelyének vagy jövedelemforrásának illetékes községi (kerületi) elüljáróságánál f. é. február hó 28-ig vallomást adni. Aki ezen határidőig vallomását beadni nem tudta, de vallomását március hó végéig beadni szándékozik, ezen szándékát írásban vagy szóval az illetékes elüljáróságnál bejelenteni tartozik. Utóbbi esetben a bejelentést jegyzőkönyvbe foglalják. Aki vallomását az előírt határidőben be nem adja, az előírt adónak 1%, és ha a hivatalos felhívás dacára sem adja be, további 4% bírságpótlékot fizet. A pénzügyigazgatóság a bevallás beadására köteles felhívni mindazokat, akikre nézve az összeíró bizottság véleménye az, hogy az összes jövedelme a 20.000 K-t meghaladja. A vallomási űrlapon 5 főcsoportban vannak felsorolva a jövedelmi források és pedig: földbirtok és házbirtok; ipar, kereskedelem és egyéb haszonhajtó foglalkozások; tőkevagyon ; szolgálati járandó80