Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A háború jövedelemadója

Komin: A háború jövedelemadója. nyújt a fizikai személyeknél eddigelé túlnyomó részben adózatlanul maradt ingó tőke megadóztatására, továbbá az adónak a jövedelemmel arányban álló meghatározására, másfelől kétségtelenül elég súlyos terhet jelent a már megadózott kereseti foglalkozásokra nézve, amennyiben a most életbelépett jövedelemadó elvesztette azt a kedvező hatását, hogy az általános jövedelmi pótadó helyébe léphetne, amint az 1909-iki reform tervezte. A jövedelemadó életbeléptetésével nem jár együtt sem az általános jövedelmi pótadónak megszüntetése, sem a terhes kereseti adóknak átalakítása, ami ha általánosságban kevésbbé érezhető is a nagyobb jövedelmeknél, sok esetben igen súlyos megterhelésre vezethet. Az egyes jövedelemforrásokat egyenként vizsgálva, általánosságban a mezőgazdaság az, amelyre a jelenlegi viszonyok között a jövedelemadó aránylag hevesebb terhet jelent, főleg arra való figyelemmel, hogy a megadóztatás csak a nagyobb jövedelmeknél kezdődik. Az új adó áthárításának nehézségeivel szemben a mezőgazdasági összes termékek nagy áremelkedése, valamint az adóssági kamatoknak az adókivetésnél való teljes érvényesülése megfelelő kárpótlást nyújt. Más a helyzet a házbirtoknál, ahol az adóáthárítás erősebb akadályokba ütközik és azonkívül a bérjövedelmek befolyása sem egészen biztosított, már pedig nyersbevételnek a jövedelemadóról szóló törvény szempontjából kell tekinteni a bérjövedelmet akkor is, ha az csupán esedékessé vált és a bérbeadó még nem vette kézhez, úgy hogy csak a tényleges lakásüresedés tartamára eső bérösszeget lehet levonásba hozni. Igen nagy aránytalanságokat idézhet elő azonban a jövedelemadó kivetése az iparból és kereskedelemből származó jövedelmeknél, ahol minden esetre egyúttal általánosságban jelentékeny terhet is jelent. Itt már érvényesülni fog az a megkülönböztetés is, hogy az új jövedelemadó csupán a természetes személy éhre terjed ki, ellenben a részvénytársaságokat, a szövetkezeteket, biztosító vállalatokat stb. nem érinti, ami sok esetben jelentékeny eltérésekre fog vezetni az adóztatásban. Míg a mezőgazdaságnál és a házbirtoknál a meg nem felelő, vagy hiányzó vallomást könnyen pótolhatja a becslés és a hivatalos megállapítás, addig az ipari és kereskedelmi foglalkozásoknál a törvény egyéb adatok hiányában a kereseti adónak az 1909. évi IX., illetőleg az 1912. évi LM. törvénycikkben megállapított minimális tételeire, illetőleg az ott megállapított minimális hereseti nyereségre utal. Ezek a tételek a III. osztályú keresetadó mai minimális tételeinél magasabbak ugyan és magukban véve nem jelentenének nagyobb megterhelést, ha túlságos alkalmazásuk a jövedelemadó lényegét meg nem változtatná és ennek következtében 7