Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A háború jövedelemadója

Komin : A háború jövedelemadója. erősen érezhető aránytalanságokra nem vezetne. Tartunk azonban tőle, hogy a jelenlegi viszonyok között, midőn a mérleg felállítása és elbírálása sok nehézségbe ütközik az értékelés következtében, éppen a minimális tételek felé fog fordulni a törekvés, még pedig nemcsak az adózók, hanem az adókivető hatóságok részéről is, ami azután végső eredményben az eddigi adónak több-kevesebb körülményességgel való fölemelésére vezetne. A minimális tételek sűrű alkalmazása nem lehetne kellő figyelemmel az egyes iparágaknak, sőt az egyes vállalatoknak a jelenlegi viszonyok között egymástól annyira eltérő jövedelmezőségi viszonyaira sem. A jövedelemadóról szóló törvény ennélfogva hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi és iparvállalatoknak jövedelmét egyedül és kizárólag a jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint, vagyis az 1909. évi X. törvénycikk 10—12. §-aiban meghatározott módon és a nyersbevételnek, valamint a törvényben felsorolt kiadásoknak alapján kell megállapítani, míg a minimális tételek csak megfelelő adatok hiáD}^ában használhatók fel. Mivel az új törvény a minimális tételekre vonatkozóan a kereseti adóról szóló 1909. évi IX. t.-cikket csak általánosságban említi, a gyakorlat lesz hivatva e törvény 41. §-ához állást foglalni, mely szerint az első fokban megállapított jövedelem a minimális kereseti nyereségnél kisebb nem lehet és csak, ha a tárgyalás során kiderül, hogy a minimális adóalap a valódi tiszta jövedelmet meghaladja, szállítható le a minimális adóalap csupán a felére. Legtöbb érdeklődéssel azonban éppen az adó alá vonandó nagyobb jövedelmeknél a tökevagyonból származó jövedelem felé fordulhatunk, mert a törvény alapján a vallomás pótlására és elbírálására az adókivető hatóság igen kevés adattal rendelkezhetik. Természetesen különbséget tesz az, hogy az illetőnek van-e a tőke- ) vagyonból származó jövedelmén kívül más jövedelemforrása is, mert ellenkező esetben a hivatalos megállapítás főleg a lakásbérre fog támaszkodni, míg más jövedelmi források együttes fennforgása esetében a tökevagyonból származó jövedelemnek hatósági megállapítása igen nagy nehézségekbe ütközik. A tökevagyonból származó jövedelemmel kapcsolatban nyernek majd valószinűleg jelentőséget azok a rokoni támogatások, melyek az 1909. évi X. t.-c. 5. §-ának 2. pontja értelmében adómentesek azoknál, akik a járadékot élvezik, ellenben a 14. §. 4. pontja értelmében a járadék kiszolgáltatójánál adó alá kerülnek. Amennyiben az adókivetés a jövedelem számszerű megállapításán alapul, a kórdós a a törvény alapján teljesen tisztázottnak tekinthető, más a kérdés akkor, ha a járadék kiszolgáltatója becslés, esetleg a minimális 8