Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A székesfőváros adókezelése az 1914. évben

Vegyes pénzügyi jogi közlemények. azonosak a folyó kivetés arányszámaival: a mult évi hiány hamarosan fedeztetik, sőt az adókezelésnek egyéb belső hibáinak kiküszöbölése esetén a házbérkrajcárrovat még előnyösebb bevételt eredményezhet. Az 1914. évi maradványban (25,604.794 K 37 f.) az arányszámok a következők (zárjelben megismételjük a folyó előírás arányszámait is): állami adó 63-29 (6411). községi adó 21'87 (21-85), házbérkrajcár 10-15. (9-11), útadó 1-01 (1-01), kamarai illeték 0-27 (0-33) és betegápolási pótadó 3-41 (3-49). Az 1915. évi bevétel megosztása tehát már nem eredményezhet az egyes rovatok között oly aránytalan eltéréseket, mivel már az év elején is a folyó előírást megközelítő arányszámok alapján történik majd a bevétel felosztása az érdekelt hatóságok között. Házbérkrajcár címén a fővárost az összbevételnek közel 10 százaléka fogja illetni úgy, hogy ha csak a mult évi adóbefizetések főösszegét vesszük számításba, ez a rovat körülbelül 7 milliót fog eredményezni s így a mult évi kezelési hiány bőven megtérül. Az új rendszer első éve tehát — a többi előnyétől eltekintve — a hátraléknak az előíráshoz való helyes arányához is vezetett, és így annál sajnálatosabb, hogy az intéző körök a házbérkrajcár bevételi hiányának pillanatnyi hatása alatt a rendszer oly irányú megváltoztatását határozták el, mely szerint külön kezeltessenek a házadószámlák és külön az egyéb adószámlák. Két szállítási kulcs (arányszám) állapíttatik meg minden kerület részére, külön-külön az adószámlák e két csoportjára, kétféle adóívvel, kétféle naplón történik ismét a kezelés. Rendkívüli idők sohasem alkalmasak rendszer változtatására. Hogy az új elszámolási rendszer első éve háborús év volt, az az előre nem látott világrengető véletlennek a műve, és ezért ennek az év tapasztalatain indulva nem lett volna szabad a visszafejlesztéshez nyúlni. A házbérkrajcár-bevételben mutatkozó tagadhatatlanul tekintélyes hiánya főváros 1914. évi zárszámadásából már úgy sem tüntethető el, a folyó évben pedig rendszerváltoztatás nélkül is megtérül. A községi adőbevéte'i hiány túlnyomórészt a kedvezőtlen pénzügyi eredménynek tudható be. A többi rovatok eltéréseit részben ez, részben a házbérkrajcárra és az állami adóra vonatkozólag előadottak okozták. Az 1914. évi előírásra vonatkozó számadatok nem véglegesek ugyan, azonban csak jelentéktelenül változhatnak. Szegénységi jog az új törvénykezési illetékeknél. Sokfelé azt a nézetet hangoztatják, hogy a Pp.-ben és az új törv. illetéktörvényben a szegénységi jogra vonatkozó szabályok ellentétes intézkedéseket tartalmaznak. Ezen nézet helytelenségét a következők- j ben világítjuk meg. A Pp. 113. §. 2. bekezdése értelmében azt, hogy a szegénység miatt mennyiben van helye illetékmentességnek, külön jogszabályok, az új törvény 75—78. §.-ai. A bennük foglalt rendelkezések lényege a következő : 1. Illetékmentességben csak az a fél részesül, akit a bíróság a Pp„ 56