Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - Házbéradó törlése a háború folytán

Vegyes pénzügyi jogi közlemények. 112. §-ának első bekezdése alapján — abszolút szegénységi jog — részesített szegénységi jogban (75. §. 1. bekezdése). Ekkor a bíróság a szegénységi jogra vonatkozó határozatában egyszerűen értesíti a felet, hogy neki a 75. §. értelmében illetékmentesség jár (78. §. 1. bekezdés). Az illetékmentesség kezdődik a bírósághoz intézett kérelem előterjesztésével és kiterjed mindazokra az iratokra és bírói határozatokra, amelyeknek illetéke a szegénységi jogban részesült felet akár az I-fokon, akár a felebbviteli, akár a végrehajtási eljárásban terhelné (75. §. 3. bekezdés). Annak elbírálása, hogy az illetékmentességre a 75. §. 1. bekezdésében előírt feltételek fennforognak-e, ebben az esetben is a pénzügyi hatóság hatáskörébe tartozik (75. §. 4. pont), de a pénzügyi hatóság ezt a jogát csak utólag, az illetékfeljegyzési lap (70. §. 3. bek.) áttétele alkalmával gyakorolhatja. 2. Az a fél, akit a bíróság a Pp. 112. §-ának második bekezdése alapján — relatív szegénységi jog — részesít szegénységi jogban, illetékmentességbe vem részesül. De ha ügyének díjtalan vitelére ügyvédet rendeltek ki, illetékfeljegyzésnek van helye és az ügyvédet az illetékért felelősség nem terheli. Az eljárás tehát különböző, a szerint, amint ügyvédet rendeltek ki vagy nem. a) Az első esetben — amikor ügyvéd van kirendelve — a bíróság a szegényjogra vonatkozó határozatában arról értesíti a felet, hogy neki illetékmentessége nincs, de a kirendelt ügyvéd illetékmentességet élvez és illetékfeljegyzési lapot köteles vezetni. A pénzügyi hatóság utólag, az illetékfeljegyzési lap áttétele alkalmával intézkedik aziránt, hogy a feljegyzéssel élő féltől amennyiben nem ellenfele van a költségekben, vagy azok egy részében elmarasztalva, a feljegyzett illeték vagy annak megfelelő része behajtassék. Ugyancsak a feljegyzéssel élő ügyfél fizeti az illetéket akkor, ha az a költségekben marasztalt ellenfelén behajtható nem volt (79. §. utolsó bek.). b) A második esetben, vagyis, amikor a szegényjogban részesített íél ügyének vitelére ügyvédet nem revdeltek ki, a bíróság a szegénységi jogot megadó határ zatban arról értesíti a felet, hogy a 75. §. értelmében illetékmentességre nincs igénye és felhívja, hogy az eddig felmerült illetékeket pótlólag öt nap alatt lelet terhével rója le. (78. §. 2. és 3. bek.) Ha az ilyen fél ügyvédet vall, az ügyvédet az illetékfeljegyzés joga meg nem illeti s az ügyvéd elsősorban felel úgy az egyszeres, mint a felemelt illetékért. Ha a fél akár az a), akár a b) pont esetében illttékmentességet igényel, azt a pénzügyi hatóságnál (első fokon a kir. pénzügyi igazgatóság, II. fokon a pénzügyminiszter) kell kérelmeznie (75. §. 4. pont). Dr. Újlaki József. Házbéradó törlése a háború folytá,n. A bevehetetlen házbér utáni adó törlése tárgyában*) a m. kir. pénzügyminiszter 101895/19J 4. P. szám alatt rendeletet intézett a székesfővárosi m. kir. adófelügyelőhöz, Lásd szemlénk 1914; 9—10. füzetében Vihar Károly « Háború ós adóhátraléka cimü cikkét. 57