Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A törvénykezési illetékekről szóló új törvény

Illetékügy. — Joggyakorlat. egyes záloglevél birtokosát arra, hogy közvetlenül az adóstól követel­hessen kielégítést. Az elsőbbségi köt­vényeken alapuló kölcsönöknek, a zá­loglevél-kölcsönökkel való analógia sem teljes tehát s annál kevésbbé szolgálhat okúi arra, hogy az illeték­kedvezmény az elsőbbségi kölcsö­nök átváltoztatásaira kiterjesztessék azért, mert záloglevelekben adott és vett kölcsönök átváltoztatásai eseté­hen az illetékkedvezmények meg­adatnak. Mindezekből nyilvánvaló, hogy az elsőbbségi, bár zálogjogilag is bizto­sított kölcsönök és ily kölcsönöknek ugyancsak elsőbbségi kölcsönök útján való konvertálása, nem oly zálogköl­csönök és illetőleg nem oly konver­ziók, amilyenekre az 1881. évi LXX. t.-cikkben körülírt és hatályában a törvényhozás további intézkedéséig meghosszabbítottan fennálló illeték­kedvezmények alkalmazhatók vol­nának. Analógia útján pedig ezeket az illetékkedvezményeket kiterjeszteni és az elsőbbségi kölcsönök konvertá­lási eseteire is alkalmazni nem lehet. Legjobban bizonyítja ezt az a kö­rülmény, hogy a vasutak elsőbbségi kölcsöneit illetőleg, azok konversiói esetére, az említett illetékkedvezmé­nyek alkalmazhatóságát külön tör­vény, az 1889. évi XLIII. t.-cikk l.§-a állapította meg s így az illetékked­vezményeknek az említett vasútak elsőbbségi kölcsöneinek átváltoztatá­saira való kiterjeszthetéséhez külön törvényhozási intézkedés volt szük­séges. Ez a kivételes intézkedés azonban természetszerűleg ismét csak szoro­san magyarázható és nem terjeszt­hető ki bármily más elsőbbségi köl­csön átváltoztatásának esetére s így a panaszos esetére sem, amikor nem vasúti elsőbbségi kölcsön átváltozta­tásáról, hanem az «Egyesült tégla és cementgyár részvénytársaság)) buda­pesti cég elsőbbségi kölcsönének át­változtatásáról van szó. 2. (A m. hir. közigazgatási bíró­ságnak 17.05811918. P. sz. ítélete.) A perben használt kereskedelmi levélen lerótt illeték nem téríthető visssza azon a címen, hogy a per tárgyalás és ítélethozatal nélkül megszűnt. ítélet: A m. kir. közigazgatási bí­róság a panasznak helyet nem ád. Indokok: Az illeték törlése iránti ké­relmet nem lehetett alaposnak el­ismerni, mert az vitátlan, hogy az illetékkiszabás alapjául szolgáló és az ill. díjj. 59. tét. 4. pontja értel­mében feltételesen illetékmentes ke­reskedelmi levelet a panaszos a L. Jenő ellen a budapesti kir. kereske­delmi és váltótörvényszéknél 115078/ 907. sz. a. iktatott kereskedelmi per azon keresetleveléhez, mellyel az il­lető kereskedelmi levélben foglalt ügylet megállapítását, jogérvényes létrejöttét és az alperesre kötelező voltát kérte ítéletileg kimondatni, tényleg becsatolta s így e becsatolást megelőzőleg beállott a panaszosnak a bély. s ill. szab. 9. §-án és a 22. §. 3., valamint 23. §. 2. pontján alapuló az a kötelessége, hogy a kérdéses és az ill. díjj. 59. tét. 4. pontja szerint fel­tételesen illetékmentes kereskedelmi levél után, a díjtétel 5. pontja szerint beállandó illetékkötelezettségre való figyelemmel, a kereskedelmi levél­benfoglalt ügylet természeténekmeg­felelő bélyegilletéket akár bélyegje­gyekkel, akár illetékkiszabás végett való bemutatás útján lerój ja. A kér­déses levélnek bíróság előtti haszná­49

Next

/
Thumbnails
Contents