Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A törvénykezési illetékekről szóló új törvény

Illetékügy. — Joggyakorlat. egyes záloglevél birtokosát arra, hogy közvetlenül az adóstól követelhessen kielégítést. Az elsőbbségi kötvényeken alapuló kölcsönöknek, a záloglevél-kölcsönökkel való analógia sem teljes tehát s annál kevésbbé szolgálhat okúi arra, hogy az illetékkedvezmény az elsőbbségi kölcsönök átváltoztatásaira kiterjesztessék azért, mert záloglevelekben adott és vett kölcsönök átváltoztatásai esetéhen az illetékkedvezmények megadatnak. Mindezekből nyilvánvaló, hogy az elsőbbségi, bár zálogjogilag is biztosított kölcsönök és ily kölcsönöknek ugyancsak elsőbbségi kölcsönök útján való konvertálása, nem oly zálogkölcsönök és illetőleg nem oly konverziók, amilyenekre az 1881. évi LXX. t.-cikkben körülírt és hatályában a törvényhozás további intézkedéséig meghosszabbítottan fennálló illetékkedvezmények alkalmazhatók volnának. Analógia útján pedig ezeket az illetékkedvezményeket kiterjeszteni és az elsőbbségi kölcsönök konvertálási eseteire is alkalmazni nem lehet. Legjobban bizonyítja ezt az a körülmény, hogy a vasutak elsőbbségi kölcsöneit illetőleg, azok konversiói esetére, az említett illetékkedvezmények alkalmazhatóságát külön törvény, az 1889. évi XLIII. t.-cikk l.§-a állapította meg s így az illetékkedvezményeknek az említett vasútak elsőbbségi kölcsöneinek átváltoztatásaira való kiterjeszthetéséhez külön törvényhozási intézkedés volt szükséges. Ez a kivételes intézkedés azonban természetszerűleg ismét csak szorosan magyarázható és nem terjeszthető ki bármily más elsőbbségi kölcsön átváltoztatásának esetére s így a panaszos esetére sem, amikor nem vasúti elsőbbségi kölcsön átváltoztatásáról, hanem az «Egyesült tégla és cementgyár részvénytársaság)) budapesti cég elsőbbségi kölcsönének átváltoztatásáról van szó. 2. (A m. hir. közigazgatási bíróságnak 17.05811918. P. sz. ítélete.) A perben használt kereskedelmi levélen lerótt illeték nem téríthető visssza azon a címen, hogy a per tárgyalás és ítélethozatal nélkül megszűnt. ítélet: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyet nem ád. Indokok: Az illeték törlése iránti kérelmet nem lehetett alaposnak elismerni, mert az vitátlan, hogy az illetékkiszabás alapjául szolgáló és az ill. díjj. 59. tét. 4. pontja értelmében feltételesen illetékmentes kereskedelmi levelet a panaszos a L. Jenő ellen a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknél 115078/ 907. sz. a. iktatott kereskedelmi per azon keresetleveléhez, mellyel az illető kereskedelmi levélben foglalt ügylet megállapítását, jogérvényes létrejöttét és az alperesre kötelező voltát kérte ítéletileg kimondatni, tényleg becsatolta s így e becsatolást megelőzőleg beállott a panaszosnak a bély. s ill. szab. 9. §-án és a 22. §. 3., valamint 23. §. 2. pontján alapuló az a kötelessége, hogy a kérdéses és az ill. díjj. 59. tét. 4. pontja szerint feltételesen illetékmentes kereskedelmi levél után, a díjtétel 5. pontja szerint beállandó illetékkötelezettségre való figyelemmel, a kereskedelmi levélbenfoglalt ügylet természeténekmegfelelő bélyegilletéket akár bélyegjegyekkel, akár illetékkiszabás végett való bemutatás útján lerój ja. A kérdéses levélnek bíróság előtti haszná49