Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A törvénykezési illetékekről szóló új törvény

Illetékügy. — Joggyakorlat. lata egymagában ugyanis, tekintet nélkül a bíróság előtti eljárás, per stb. fejleményeire, megállapítja az illetékkötelezettség beálltát s illetőleg a feltételesilletékmentességnek a megszűnését. Az ily okból és ily módon bélyegben lerótt vagy készpénzben való lerovás végett kiszabott illeték viszszatérítésére, avagy törlésére, az a később bekövetkezett körülmény, hogy a per letárgyalás és ítélethozatal előtt megszűnt, nem szolgálhat törvényes iudokúl, mert azt a korábbi tényt, mely az illetékkötelezettség bekövetkezését előidézte, meg nem történtté nem teheti s mert az ily feltételesen illetékmentes kereskedelmi levélnek illetékkötelessé válását, az ez alapon járó illeték esedékességét a törvény egyáltalában nem ahhoz köti, hogy a bíróság, mely olött azt a fél használta és bemutatta, tárgyalta-e a pert, a levelet bizonyítékúl értékelte-e és ítéletet hozott-e? hanem egyedül ahhoz a tényhez, hogy az i!y levél bíróság előtt használtatott s bemutattatott legyen. Ez pedig a panaszolt es tben vitátianúl megtörtént. 3. (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 17991/1913. P. sz. Ítélete.) A kamatozó biztosítékok visszavételéről kiállított nyugta II. fokozatú illeték alá esik. ítélet: A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet nem ad. Indokok: N< m lehetett a panasznak helyet adni a panaszolt határozatban kifejtett indokokból és azért, mert az elrendelt bizonyítás folyamán a pénzügyminiszteri számvevőség központi csoportjának 1913. évi 9612/11. sz. a. kelt jelentésével megállapítást nyert, hogy készpénzben voltak letéve azok az óvadékok, melyeknek visszavételéről szóló nyugtákon lerótt bélyegilletéknek visszatérítését panaszos kéri és készpénzben fizettettek ki azok akarnátok is, melyeknek kifizetéséről szóló nyugtákon lerótt bélyegilletékek viszszatérítését kéri. Ehhez képest, tekintettel arra is, hogy az óvadékok a függő államadósság részét képezik és a kincstárt azok után kamatfizetési kötelezettség terheli, habár nem kifejezetten kölcsön címén adattak az óvadékok, azok mégis minden tekintetben a kölcsön jellegével bírnak s így a 102. díjtétel d) pontja szerinti mentesség e pont végén foglalt megszorító rendelkezésnél fogva a kamatozó óvadékok visszafizetéséről s illetve azok kamatainak kifizetéséről szóló nyugtákra nem alkalmazható. A 79. díjtétel d) pontja, mint kivételes rendé kezés pedig szintén szorosan magyarázandó s így csak az ott felsorolt biztosítéki és kezességi okiratokra s bizonyítványokra alkalmazható, de nem az ott fel nem sorolt egyéb okiratokra, nevezetesen nyugtákra; és mert ezekhez képest úgy a készpénzbeli óvadékok visszafizetését mint a készpénzbeli kamatok kifizetését tanúsító nyugták a 101, díjtétel alapján a lerótt II. fokozatú illeték alá estek, a visszatérítési kérelem tehát alaptalan. 4. {A m. kir. közigazgatási bíróság 6X6611914. P. sz. ítelete.) A helyi érdekű vasutak által a részvénytőke felemelése céljából kibocsátott részvényeket az 1880. évi XXXI. t.-c. 5. §. 2. pontjában megállapított mentesség nem illeti meg. ítélet: A magyar királ,i közigazgatási bíróság a panasznak helyet 50