Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A törvénykezési illetékekről szóló új törvény

Illetékügy. — Joggyakorlat. lata egymagában ugyanis, tekintet nélkül a bíróság előtti eljárás, per stb. fejleményeire, megállapítja az ille­tékkötelezettség beálltát s illetőleg a feltételesilletékmentességnek a meg­szűnését. Az ily okból és ily módon bé­lyegben lerótt vagy készpénzben való lerovás végett kiszabott illeték visz­szatérítésére, avagy törlésére, az a később bekövetkezett körülmény, hogy a per letárgyalás és ítéletho­zatal előtt megszűnt, nem szolgálhat törvényes iudokúl, mert azt a ko­rábbi tényt, mely az illetékkötele­zettség bekövetkezését előidézte, meg nem történtté nem teheti s mert az ily feltételesen illetékmentes keres­kedelmi levélnek illetékkötelessé vá­lását, az ez alapon járó illeték ese­dékességét a törvény egyáltalában nem ahhoz köti, hogy a bíróság, mely olött azt a fél használta és bemu­tatta, tárgyalta-e a pert, a levelet bizonyítékúl értékelte-e és ítéletet hozott-e? hanem egyedül ahhoz a tényhez, hogy az i!y levél bíróság előtt használtatott s bemutattatott legyen. Ez pedig a panaszolt es t­ben vitátianúl megtörtént. 3. (A m. kir. közigazgatási bíró­ságnak 17991/1913. P. sz. Ítélete.) A kamatozó biztosítékok vissza­vételéről kiállított nyugta II. foko­zatú illeték alá esik. ítélet: A magyar királyi közigaz­gatási bíróság a panasznak helyet nem ad. Indokok: N< m lehetett a panasznak helyet adni a panaszolt határozatban kifejtett indokokból és azért, mert az elrendelt bizonyítás folyamán a pénzügyminiszteri szám­vevőség központi csoportjának 1913. évi 9612/11. sz. a. kelt jelentésével megállapítást nyert, hogy készpénz­ben voltak letéve azok az óvadé­kok, melyeknek visszavételéről szóló nyugtákon lerótt bélyegilletéknek visszatérítését panaszos kéri és kész­pénzben fizettettek ki azok akarná­tok is, melyeknek kifizetéséről szóló nyugtákon lerótt bélyegilletékek visz­szatérítését kéri. Ehhez képest, te­kintettel arra is, hogy az óvadékok a függő államadósság részét képe­zik és a kincstárt azok után kamat­fizetési kötelezettség terheli, habár nem kifejezetten kölcsön címén adat­tak az óvadékok, azok mégis min­den tekintetben a kölcsön jellegével bírnak s így a 102. díjtétel d) pontja szerinti mentesség e pont végén fog­lalt megszorító rendelkezésnél fogva a kamatozó óvadékok visszafizetésé­ről s illetve azok kamatainak ki­fizetéséről szóló nyugtákra nem al­kalmazható. A 79. díjtétel d) pontja, mint kivételes rendé kezés pedig szintén szorosan magyarázandó s így csak az ott felsorolt biztosítéki és kezességi okiratokra s bizonyít­ványokra alkalmazható, de nem az ott fel nem sorolt egyéb okiratokra, nevezetesen nyugtákra; és mert ezek­hez képest úgy a készpénzbeli óva­dékok visszafizetését mint a kész­pénzbeli kamatok kifizetését tanú­sító nyugták a 101, díjtétel alapján a lerótt II. fokozatú illeték alá es­tek, a visszatérítési kérelem tehát alaptalan. 4. {A m. kir. közigazgatási bíró­ság 6X6611914. P. sz. ítelete.) A helyi érdekű vasutak által a részvénytőke felemelése céljából ki­bocsátott részvényeket az 1880. évi XXXI. t.-c. 5. §. 2. pontjában meg­állapított mentesség nem illeti meg. ítélet: A magyar királ,i közigaz­gatási bíróság a panasznak helyet 50

Next

/
Thumbnails
Contents