Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A törvénykezési illetékekről szóló új törvény

Benedek: A törvénykezési illetékekről szóló új törvény. hogy mennyi a felvett leletek száma és hogy mennyi esik ebből a törvénykezési illetékre. A jövendőnek szolgálna a pénzügyminiszter, ha elrendelné a szükséges statisztikai adatok gyűjtését és összeállítását, s ezáltal előkészítené a szükséges változtatásoknak és alkalmas időben az átalányrendszerre való átmenetelnek kívánatos útját. Hogy az új törvény folytán a leletek száma apadni fog-é, vagy szaporodni, erre a kérdésre határozott feleletet adni nem lehet. Sokan attól tartanak, hogy a megszokottól eltérő s számra nézve is megszaporodott értékhatárok zavarólag fognak hatni s a leletek számát szaporítják. Részemről azt hiszem, hogy az értékhatárok nem okozhatnak jelentékenyebb bonyodalmat. Nem tapasztalható ez az illetékek más területén, pl. a fokozatos illeték alá eső okiratoknál (váltó, kötelezvények stb.) sem, pedig az ezek után járó bélyegilletéket a bélyegskálából kell megállapítani s természetesen előbb még azt is elbírálás tárgyává tenni, hogy az I., II. és III. bélyegskála alkalmazásának van-é helye. A forgalmi adóknál (adásvétel, csere, ajándék, örökösödés) pedig az illetékköteles értékhatár 20 koronánként változik, s így annjd illetékösszeg írható elő, ahány 20 K-ás egységet a közforgalomban elképzelhető érték magában foglal, pl. 20.000 K-ig terjedő vételáraknál 1000 különböző illeték szabható ki. De ha fognak is a megszaporodott értékhatárok a leletek számára valami emelkedő hatást gyakorolni, feltétlenül ellensúlyozza ezt az a körülmény, hogy egy megjavított, a jogszabályokat egységesen és rendszeresen összefoglaló, világosan rendelkező törvénnyel állunk szemben. Hogy ne legyenek alaptalan leletek és ne forduljanak elő alaptalan jogorvoslatok, e célból elsősorban arra van szükség, hogy terjedjen a bélyegtörvény ismerete, mert bizony e téren a tájékozatlanság általános. A képviselőház mult évi július hó 10-én tartott ülésében egy ügyvéd-képviselő tette azt az őszinte önvallomást, hogy ma nincs egyetlen ügyvéd sem Magyarországon, aki ismerné a bélyegtörvényeket, s ha akad valaki, aki ismeri, azt már kinevezik specialistának. Nem csoda ez, mert hiszen a pénzügyi jog már az egyetemeken és a jogakadémiákon sem foglalja el a megillető méltó helyet, a jogtudományi továbbképző tanfolyamok tárgyai közül is teljesen hiányzik s a bírósági kezelőszemélyzet részére rendszeresített kezelői tanfolyamokon sem részesül megfelelő méltatásban. A kezelői tanfolyamokon az előadói székeket egy bíró, az elnöki titkár, egy telekkönyvvezető vagy [kezelői tisztviselő, s egy ügyész vagy ügyészi tisztviselő töltik be. Pénzügyi szakelőadó tehát nincs s így nem csoda, ha az igazságügyi kezelő tisztviselők szaktudása a törvénykezési illetékek területén hiányos és elégtelen. 48