Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 8. szám - Az egyenes adók reformja Magyarországon 7. [r.] A jövedelemadó

Feli ne r: Az egyenes adók reformja Magyarországon. az adómentes létminimum megteremtésében áll. Azok az egyének, akiknek évi összes jövedelme a 800 koronát meg nem haladja, mentesek a jövedelemadó alól (4. §. 7. pont). A törvény e rendelkezéséből is kitűnik, hogy az adóreform keresztülvitelénél első sorban nem annyira fiskális, mint inkább etnikai célok voltak irányadok. A magyar eg3reues adórendszerben rejlő és a fogyasztási adók által fokozott aránytalanságok csökkentése volt a főcél. Figyelemmel kellett lennünk az egyidejűleg fennálló többi egyene3 és nem egyenes adókra is, ha helyes intézkedéseket akartunk alkalmazni. Az indirekt adók erősen konkurrálnak az alsó rétegeket érő egyenes adókkal. És ha a magyar egyenes adókat külön vesszük tekintetbe, úgy kénytelenek vag3runk beösmerni, hogy azok az alsó osztályokat szintén erősen érintik. Ezért kell a jövedelmi adó terén e mozzanatokkal számolni. A gazdaságilag gyengébb elemeknek kímélete az által biztosítható ez adónemnél, ha a jövedelmi adó elvét igazságosan és észszerűen alkalmazzuk, azaz csakis az adóerővel rendelkező tiszta jövedelmekre terjesztik ki. Adóereje a tiszta jövedelemnek ott kezdődik, ahol a létfentartásból eredő szükségletek megfelelő fedezése után egy rész fenmarad. Mennél nagyobb ez a rész, az adóerő annál hatályosabban jelentkezik. Ebből kifolyólag a legkisebb jövedelmekre nem terjeszthető ki a helyesen felfogott jövedelmi adó. A szegényebb néposztályok adónyomásának könnyítése, a csekélyei)!) szolgáltatási képesség tekintetbe vétele mind oly mozzanatok, melyek szükségessé teszik a kisebb jövedelmekre való adómentesség kedvezményének kiterjesztését. A jövedelmi adó alól való mentess g még nem jelenti az adók alól való mentességet. A létminimum keresztülvitelénél fontos mozzanat annak megállapítása, hogy mily mérvű legyen a mentesítés kedvezményében részes jövedelem. Ha a, kedvezmény nagyon alacsony összegre terjed ki, — úgy nem is említve a becslő közegek erélyének lankadását a «kis emberek > jövedelmének adóztatás céljából való kipuhatolásánál — elveszti tulajdonképeni rendeltetését, ha ellenben az adott kedvezmény kelleténél nagyobb összegre terjed, a kincstár jogos érdeke szenved a többi adózók viszonylagos túlterhelésén kívül. Az adómentes létminimum nagysága minden államban a hazai viszonyok szorgos mérlegelése alapján állapíthat*) csak meg.a Magyarországon azért nem lehetett 800 K-nál nagyobb összeget mentesíteni a jövedelemadó alól, mert a vagyon és a jövedelem szerfelett szétforgácsolt és a túlnyomólag agrikol jellegű országban az összes gazdaságok több mint fele (53-57 %-a) törpe gazdaság,2 tehát igen sok a kis jövedelem. A jövedelemadó hozadékának veszélyeztetése nélkül egyelőre nem lehetett a létminimum összegét emeíni, amelyre csak az adóalapok gondosabb és erélyesebb kinyomozása után fog csak sor kerülni. A létminimumnak egységesen 800 korona összegben való 1 A törvényjavaslat 600 koronában javasolta a létminimum megállapítását, de a képviselőház pénzügyi bizottsága azt 800 k.-ra emelte fel (L. a pénzügyi bizottság jelentése »a jövedelemadóról)) szóló 602. sz. törvényjavaslat tárgyában 1047. szám. Irományok. XXXI. köt — 90. lap. 3 A magyar korona országainak mezőgazdásági statisztikája. IV. kötet Budapest 1900. — 7. és 8. lap. 364