Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 8. szám - Az egyenes adók reformja Magyarországon 7. [r.] A jövedelemadó

Feüner: Az egyenes adók reformja Magyarországon. működésre képes tőkévé való tömörítése által tesznek jövedelemre szert. Ne felejtsük el azt sem, hogy a belföldi részvénytársaságokba fektetett idegen tőkékből folyó jövedelem megadóztatása is ezzel van leghatályosabban biztosítva. De a jogi személyek Magyarországon az elvi szempontok mellett első sorban és legfőképen a pénzügyi eredmény érdekében lettek alanyai a jövedelemadónak, mert a megszűnt jövedelmi pótadó iá egyformán terhelt minden adózót, akár természeti, akár jogi személy volt is az; de indokoltnak mutatkozott a részvénytársaságok és szövetkezetek bevonása a jövedelmi adóba azért is, mert ezek társulati adó és jövedelmi pótadó címén 13%-os adóterhet fizettek a reform előtt is, a reform pedig — amint láttuk — a betéti kamatadónak 10%ról 5%-ra való mérséklésével tulajdonképen a társulatok terhén enyhített, mert a verseny következtében a pénzintézetek rendszerint maguk viselik is az adót, nem csak fizetik.1 A betéti és közkereseti társaságok — noha jogi személyek — nem alkotnak egy adóalanyt, hanem a tagok részeik arányában fizetik a jövedelemadót, minélfogva a társasági üzletből eredő jövedelmük egyéb jövedelmükhöz számítandó. (2. §.) A 3. §. azt az elvet mondja ki, hogy minden háztartás jövedelme mint gazdasági egység, egységes egészként vonandó adó alá. Ennélfogva «az adókötelesnek jövedelméhez az a jövedelem is hozzászámítandó, mely a vele közös háztartásban élő feleségét megilleti)). Ép így a közös háztartáshoz tartozó többi tagoknak jövedelme is rendszerint a háztartás fejének jövedelméhez számítandó, amennyiben a törvény kivételnek nem ad helyet (pl. ha a családtag tartása többe kerül, mint amennyit a családtag jövedelme kitesz, stb.). Az egyes egyének helyett a háztartás jövedelmének megadóztatása nem csak adótechnikai szempontból indokolt, de azért is, mert a progresszív adózás így jobban érvényesül, ami a vagyonos osztályoknál fontos, ahol a házastársak nagyobb jövedelmeinek összevont megadóztatása esetén nagyobb adókulcs kerül alkalmazásra. A közös háztartásban együtt élő család fokozott adóerőt képvisel, mert bizonyos szükségletek (pl, lakás, élelmezés) együttes kielégítése előnyösebben, könnyebben biztosítható. Az egyéni adóztatás a létminimumnak is céltévesztett alkalmazására vezetne, mert a család tagjainak keresete külön kerülne adóztatásra és így esetleg indokokolatlanul adómentességnek is volna helye, sőt ez a körülmény a gyakorlatban visszaélésekre is vezetne, az egyedül kereső családfő vagyonának és jövedelmének színleges szétosztásával. A családi jövedelem egységes megadóztatása az egyéni adóztatás helyett állampénzügyi szempontból is indokolt volt. mert a jövedelemadó hozadéka legalább egy harmadrészszel csökkenne egyéni adóztatás esetében, tekintettel arra, hogy mindenkor alacsonyabb adókulcsok kerülnének alkalmazásra, és a létminimum címén is tömegesebb adómentesítésnek volna helye. A jövedelemadó alól nyújtott mentességek közül a legfontosabb 1 Indokolás a jövedelemadóról szóló tö vény javaslathoz. 602. szám. — (Országgyűlés Képviselőházának Irományai. XVIII. kot. — 218. lap.) 363