Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 8. szám - Az egyenes adók reformja Magyarországon 7. [r.] A jövedelemadó

Fellner: Az egyenes adók reformja Magyarországon. élet által is kipróbált és jónak tapasztalt olyszerű kapcsolata létesül az alanyi- és tárgyi- (személyi- és hozadék-) adóknak, amely által ez adónemek egymást kiegészítő sajátos funkciói egyidejűleg érvényesülnek, alaki kettős adóztatást teremtve. A túlnyomóan hozadéki adókból álló magyar egyenes adórendszernek megvan az a különös és az ilynemű adók természetében rejlő visszássága, hogy az adózó alanynak szolgáltatási képességére döntő befolyású eladósodottságát rendszerint nem veszi figyelembe azon elvnek következetes keresztülvitele gyanánt, hogy a hozadékadónál az adótárgy az alanytól elválik. Ennek következtében a különböző mérvben eladósodott és az adósságmentes adózó az adótárgy egész hozadéka után azonos adótétellel lévén adóval megterhelve, az aránytalan adóteherviselés szükségképen bekövetkezik. Ezzel szemben a személyes jövedelmi adó az adózó valódi gazdasági erejéhez, annak tényleges szolgáltatási képességéhez törekszik alkalmazkodni, figyelembe véve az összes, erre vonatkozólag befolyással biró külső mozzanatokat. Tehát a valódi jövedelmi adóban csakis a tiszta jövedelemnek egy része van megadóztatva, mivel meg van engedve a jövedelemre vonatkozólag az összes dologi előállítási költségnek és a terheknek levonása. A jövedelemadó szabályozásánál az első kérdés: ki jövedelemadó-köteles? A jövedelemadó fizetésének alanyi kötelezettsége — az 1909: X. t.-c. 1. §-a és az 1912: LIIÍ. t.-c. 18. § a szerint — vagy az állampolgárságon vagy az állam által nyújtott oltalmon alapszik, mert a jövedelemadó alanyai csak azok lehetnek, akik az állam hatalmi körébe tartoznak. Ezért mondja ki a törvény első sorban, hogy jövedelemadót kötelesek fizetni a magyar szent korona országaiban lakó magyar állampolgárok összes jövedelmeik után; ha nem laknak belföldön, úgy csak az innen folyó jövedelmeik után jövedelemadó-kötelesek. A magyar szent korona országaiban lakó vagy legalább egy év óta itt tartózkodó vagy jövedelemszerzés végett itt tartózkodó külföldieknél a jövedelemadó-kötelezettség összes jövedelmeikre kiterjed, a nem itt lakó vagy tartózkodó külföldiek csak az itt szerzett jövedelmeik után jövedelemadókötelesek. A kettős megadóztatás elkerülése végett a törvény viszonosság esetében adózatlanul hagyja a külföldről folyó jövedelmet, ha az adóköteles beigazolja, hogy ez után jövedelemadót vagy ennek megfelelő adót már fizet (7. §.). Elvi szempontból fontos rendelkezése a törvénynek, hogy jövedelemadókötelesek nem csak a természetes, hanem a jogi személyek is (részvénytársaságok, szövetkezetek, törvényhatóságok, községek, városok, egyházközségek, alapok, alapítványok, közbirtokosságok, házközösségek stb.). Elvi szempontból helyes, hogy a jogi személyek jövedelemadókötelesek. A jogi személy önálló vagyonjogi alany, mely külön létet folytat, önálló vagyonerővel rendelkezik és külön jövedelme van. Minthogy pedig az általános személyes jövedelmi adó lényege azt követeli, hogy mindennemű önálló, adóerős jövedelmekre kiterjedjen, a jogi személyek igazságos alapon nem kerülhetik ki a jövedelemadó fizetését; különösen áll ez a részvénytársaságokra, amelyek kisebb tökéknek egy nagy, intensiv gazdasági 362