Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 7. szám - Meg kell-e adóztatni a hadinyereségeket?

Strutz: Meg keü-e adóztatni a hadinyereségeket ? többkiadásoktól, — megfelelően leszállítani sem lehet. Ilyen körülmények közt minden új adónak egyedül helyes rendeltetése az, hogy elsősorban az államháztartásban az egyensúlyt állítsa helyre. Egyáltalán szükségtelen az, hogy a hadiadókat a hátramaradottakért való gondoskodás céljára fordítsák. Ez a gondoskodás birodalmi feladat és már azért is helytelen, ha egy porosz adó hozadéka fordíttatnék erre a célra. Meg aggályos is volna, ha ezen adójövedelemmel csupán a porosz harcosok özvegyeiről és árváiról való birodalmi gondoskodás megjavíttatnék, mert ezáltal az ellátásban egyenlőtlenség állana be, amely a többi, külön folyósításokra hasonló eszközökkel nem rendelkező szövetségi államok hátramaradottjainál — méltán — elégedetlenséget idézne elő. Ha valahol, úgy ezen a téren kell megkövetelni, hogy az egyenlő elbánás teljes mértékben érvényesüljön. A háború után a szocialistikus tanok amúgy is eléggé nagy mértékben fognak tért hódítani A különleges felhasználásnak gondolata elvezet azon másik kérdéshez, hogy vájjon a hadi nyereségek utáni adónak birodalmi vagy államiadónak kell-e lennie.*) Tudvalevően mindég elleneztük, hogy a birodalom az egyes államok és törvényhatóságok adóztatási területeibe hatoljon be. A hadinyereségek utáni adónál azonban nézetünk szerint minden a birodalmiadó elsősége mellett szól. A birodalom viseli a közvetlen hadiköltségeket, az veszi fel a hadikölcsönöket, gondoskodik a katonák hozzátartozóiról, a háború rokkantjairól és az elesettek hátramaradottairól. A birodalom bevételeit a vámokból és a közvetett adókból a háborús események sokkal jobban érintik, mint az egyes államok egyenesadóinak hozadékát, és sokkal kevésbé válik lehetővé az, hogy az elmaradt bevételek pótlékok segítségével részben kiegyenlítődjenek. Ha az a cél, hogy a hadiadó mint a hadseregszállításokból elért nyereségek különleges adója hozassék be, úgy a birodalmiadó jelleget nemcsak az a körülmény követeli meg, hogy a birodalom fizette ki ezeket a nyereségekei, hanem hogy fontos közérdek, miszerint a birodalom teljes szabadsággal ott szerezze be szükségletei^ ahol kívánja, végül az az adóztatási igazságosság, hogy a birodalom legyen az adóhitelező, és hogy ne az egyes szövetségi államok tetszésétől függjön az, vájjon egyáltalán, és milyen mértékben és módon veti alá egy különleges adónak a területén lakó vagy székelő hadseregszállitókat. Ha pedig oly messze kívánunk menni, mint például a hesseni országgyűlésnek beterjesztett az a javaslat, amely meg akar adóztatni minden a háború ideje alatt elért vagyoni gyarapodást, úgy megelőzzük a birodalmi birtokadó-törvényt, amely a vagyoni gyarapodás megadóztatását a birodalomnak engedte át, és ezt háborúban még kevésbé lehet helyeselni, mint a birodalomnak az egyes államok adózási területébe való behatolását békeidőben. Végül a birodalomnak nagy érdeke, annak a meggátolása, hogy olyan hadiadók hozassanak be, amelyeket tulajdonképen a birodalom maga volna kénytelen fizetni a szállításokért fizetett magasabb árak, vagy talán még külön felárak alakjában. *) Lásd előbbi jegyzetünket. 352