Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 7. szám - Késedelmi kamat és községi adók

Vegyes pénzügyi jogi közlemények. Késedelmi kamat és községi adók. A Szemle folyó évi júniusi füzetében K. E. arra az álláspontra helyezkedik, hogy a közigazgatási bíróság 1906. évi 6297. sz. Ítélete értelmében a községi pótadók után késedelmi kamatok nem szedhetők, és hogy ennek folytán a belügyminister azon rendelkezésének, mely szerint ((törvényességi okok nem állanak útjában annak, hogy a melyik község azt elhatározza, azon községben a községi pótadók után késedelmi kamat szedessék», jogalapja nincs. A cikkíró a közigazgatási bíróság hivatkozott Ítéletét tévesen értelmezi, mert abból, hogy az 1886. évi XXII. t.-c. 139. §-a, a mint azt a közigazgatási bíróság egész helyesen megállapítja, nem ad jogot arra, hogy a községi pótadók útán késedelmi kamatok szedessenek, egyáltalában nem következik az, hogy a községi adók után késedelmi kamatok egyáltalán nem szedhetők ! Ezt a bírósági Ítélet is elismeri akkor, mikor kimondja, hogy a «köztartozások után kamat csak ott és akkor szedhető, amennyiben a kamatfizetési kötelezettséget tételes törvény vagy más törvényes jogszabály megállapítja». Az 1886. évi XXII. t.-c. a községi pótadók kivetési alapjait és behajtási módját szabályozza csak, azok esedékességét és fizetési határidejét azonban nem. Ebből kifolyólag a késedelmi kamatok szedésére nézve sem tartalmaz rendelkezést a hivatkozott törvény, a minek következtében régebben úgy a közigazgatási bíróság mint a belügyministerium e kérdésben ismételten ellentétes álláspontra helyezkedtek. A régibb időkből származó határozatok azonban elavultak és ma már nem vitás, hogy a községek nemcsak a községi pótadók esedékességét' és fizetési határidejét, hanem a fizetési határidőket be nem tartó adózókkal szemben a késedelmi kamat fizetési kötelezettségét megállapítani is jogosítva vannak. Adókezelési okokból a községi pótadók esedékességének és fizetési határidejének az állami adóktól eltérő módon leendő szabályozása a lehetőségig mellőzendő lévén, 1912-ig a késedelmi kamatok szedése tárgyában hozott községi képviselőtestületi határozatok felsőbb hatósági jóváhagyást csak az esetben nyertek, ha előre történő fizetések esetén az adózóknak kamattérítés kedvezményét is biztosították. Ezt a kedvezményt az 1909. évi XI. t.-c. megszüntette, ma teháf ez a feltétel elesik, és így mindenütt, a hol a község a községi pótadók után a késedelmi kamatok szedését elhatározza és ez a hahatározat szabályszerű jóbáhagyást nyer, vagyis a hol maga a község a a késedelmi kamat fizetése tárgyában törvényes jogszabályt alkot, ott a községi pótadók után, azok késedelmes befizetése esetére késedelmi kamatok szedhetők. A belügyministerium törvényes jogszabályoklétesítésétől jóváhagyását, tisztán azért, mert a kérdés törvényhozási úton még nem szabályoztatok, nem is tagadhatja meg, és minthogy a közigazgatási bíróságitéleteiben nemcsak a tételes törvények hanem az érvényben levő más törvényes jogszabályokat is tekintetbe venni tartozik. Kétségtelen, hogy a belügyministeriumnak és a közigazgatási bíróságnak a cikkíró által ismertetett ítélet illetve rendelkezései között ellentmondás nincs, sőt azok egymást kiegészítik. Tudomásom sze344