Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 7. szám - A szesztermelés korlátozása

Vegyes pénzügyi jogi közlemények. rint a közigazgatási bíróság a községi pótadók után szedett késedelmi kamatok tárgyában beadott panaszokat oly esetekben, a midőn jogerős községi képviselőtestületi határozat a késedelmi kamatok szedését elhatározza, már 1906 óta következetesen el is utasítja és így ez a kérdés ma már végleg rendezettnek tekinthető. Kölbig Ferenc, p. ü. titkár a p.-ü.-minisztériumban. A szesztermelés korlátozása. A m. Jcir. pénzügyminiszter 1915. évi 99.700. számú rendelete a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék üzemének az 191511916. évi termelési időszakban a lakosság élelmezésére, valamint az állatállomány eltartására szükséges termények biztosítása céljából való korlátozásáról szószerint a következőkben rendelkezik: «A rendkívüli viszonyokra való tekintettel szükségesnek mutatkozik, hogy a lakosság élelmezésére valamint az állatállomány eltartására szükséges termények biztosítása céljából az 1915— 1916. évi termelési időszakban a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék szesztermelése, illetve az egyes terményeknek szesszé való feldolgozása tekintetében bizonyos korlátozások tétessenek. Ebből a célból a minisztertanács felhatalmazása alapján a következőket rendelem: 1. §• Búzát, kétszerest és zabot a fogyasztási adó alá eső (ipari és mezőgazdasági) szeszfőzdék az 1915/1906. évi termelési időszakban — a m. kir. ministerium 1905. évi augusztus hó 7-én 2936/M. E. szám alatt kelt és a Budapesti Közlöny 1905. évi augusztus hó 10-iki számában közzétett rendeletének megfelelően — egyáltalában nem dolgozhatnak fel. 2. §. Rozsot és árpát alapanyag gyanánt csak a sajtolt élesztőt is készítő szeszfőzdék fordíthatnak szesztermelésre, még pedig: az X. §-ban említett rendelet értelmében beszerzett mennyiségekből rozsot az illető szeszfőzdében az 1913/1914. évi termelési időszakban feldolgozott rozs tényleges súlymennyisége, árpát pedig — mely kizárólag maláta alakjában dolgozható fel — az említett termelési időszak alatt száraz és zöld maláta alakjában feldolgozott árpamennyiség erejéig. A sajtolt élesztőt nem készítő szeszfőzdék rozsot egyáltalában nem fordíthatnak szesztermelésre, árpát pedig csakis az egyéb anyagokból készíthető cefréhez használatos maláta alakjában és az előállítandó alkoholmennyiség minden hektoliterjére az 1, §-ban említett rendelet értelmében beszerzett mennyiségekből legfeljebb az idézett 2936/1915. M. E. számú rendelet 2. §-ának második bekezdése szerint számítandó mérvben dolgozhatnak fel. 3. §• A szesztermeléssel együttesen sajtolt élesztőt is készítő ipari és mezőgazdasági szeszfőzdék a jelen rendelet 2. §-ában említetteken kívül egyéb szeszgyártási anyagokat oly mérvben dolgozhatnak fel, hogy a rendelkezésükre álló anyagokból való összes szesztermelésük az 1915/1916. évi termelési időszakban nem lépheti túl az 1913/1914-iki termelési évadban elért szesztermelésük mennyiségét. Azok a szeszfőzdék, melyek az 1914/1915. évi termelési időszakban sajtolt élesztőt nem készítettek, az 345 25