Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 7. szám - Pénzügyi és bírói hatóságok jogköre telekkönyvi ügyekben

VEGYES PÉNZÜGYI JOGI KÖZLEMÉNYEK Pénzügyi és bírói hatóságok jogköre telekkönyvi ügyekben. Irta Messinger Hugó dr., budapesti ügyvéd. Jóllehet a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV7. t.-c. 1. §-a kifejezetten hangoztatja a bírói és közigazgatási hatóságok hatáskörének elválasztását, a gyakorlati életben fellépó jogviszonyok elbírálásánál is nagyon sokszor merülnek fel hatásköri viták, melyeknek eldöntése nem egyszer jogos csodálkozást, sőt éles kritikát vált ki a jogkereső közönségből. Legyen szabad egy kirívó esetre reá mutatnunk, amelyben felső bíróságaink a pénzügyi hatóságok hatáskörébe utaltak olyan kérdést, mely magánjogi és telekkönyvi vonatkozásainál fogva a bírói hatóságok köréből semmi esetre nem lett volna elvonható. A. megvette B.-től egyik salgótarjáni ingatlanát. A vételár egy részével A. adós maradt, s ezen összeg tekintetében a zálogjog B. javára bekebeleztetett. Később A. kifizette a tartozását, ámde a zálogjogot elfelejtette töröltetni. Megjegyzendő, hogy maga B. elismeri egy, a tkvi iratok között elfekvő nyilatkozatában, hogy ő fizetés által kielégíttetett. Ennek ellenére a székesfővárosi VII. ker. adófelügyelöhelyettes 1700 kor. erejéig alzálogjogot kebeleztetett be B.-nek csak színlegesen fennálló zálogjogi követelésére. A. természetesen a VII. ker. adófelügyelőhelyettestói az alzálogjog törlését kérte, mert B. zálogjoga saját előbb kelt nyilatkozata szerint sem áll fenn, ámde úgy ezen hatóság által, mint a másodfokban illetékes közigazgatási hatóság által elutasíttatott. A közigazgatási bírói utat A. — előttünk ismeretlen okból — nem kísérelte meg, de ez, szerintünk, a hatáskör kérdésének eldöntése szempontjából közömbös, mert A. egyszerű kérelmet adott elő a pénzügyi hatóságoknál, s elutasíttatván, az a kérdés merül fel, joga van-e polgári bírói úton kérni a helytelenül betáblázott alzálogjog törlését. Nem lehet vitás, hogy általában a zálogjogilag biztosított követelésre szerzett alzálogjog hatálytalan és törölhető, ha annak szerzésekor a zálogjogi követelés kifizetés folytán megszűnt, habár telekkönyvileg még törölve nem volt. (Curia VI. tanácsának 17. sz. elvi jelentőségű határozata. 1908. ápril 9. 4900/1907. P. sz, Lásd még Curia 1912. október 8. 1497/1912. sz. a. határozatát.) Véleményünk szerint tehát, ha a kir. kincstár a tévesen alzálogjogot bekebelező fél, pusztán eme körülmény még nem zárja el a bírói út igénybe vételét. 341