Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 7. szám - A részvénykibocsátási illeték 1. [r.]

Vargha : A részvény kibocsátási illeték. hogy az ingatlan átruházásáról rendelkező 4. jegyzetét érintetlenül hagyja-e vagy sem. Kérdés tehát, vájjon a törvénynek ezek a rendelkezései ezt az illetéket lényegéből kiforgatták-e, a jogügyleti illetékből — forgalmi adóból — papir fogyasztási adóvá, iratadóvá tették-e ? Véleményem szerint nem. Az 1869. évi XVI. t.-c. — a javaslat indokolása szerint —• mélyreható változtatást nem tervezett. Célja csak az volt, hogy a címében megjelölt társaságok bélyegkötelezettségére vagy mentességére vonatkozó szabályokat rendszeresen egybefoglalja és azokat akként alakítsa, hogy a hasonló célú intézetek ugyanazon szabály alá essenek, és az eltérő kiváltságok megszüntessenek. Egyúttal a kezelés egyszerűsítése céljából rendeli el, hogy egyes okiratok és jogügyletek után járó illetéket a társaságok ne bélyegjegyekkel rójanak le, hanem az ügyletekről vezetett feljegyzések alapján készpénzben fizessék be. Az utóbbi okból került a törvénybe a részvénykibocsátási illeték, — merőben feleslegesen. Először is nem tartozik bele a törvénybe, amely a fennálló társaságok illetékkötelezettségét vagy mentességét azok üzletkörében kivánta szabályozni. A részvénykibocsátási illeték ugyanis nem a társaságok üzletkörében felmerült cselekmények illetéke. Azután nem is volt rá semmi szükség, mert az érvényes szabályok ezt az illetéket teljes mértékben, sőt a fentiek szerint helyesebben szabályozták. Abból a körülményből azonban, hogy a törvény a társaság alakulásával járó illetékek részletesebb szabályozására nem terjeszkedett ki, és különösen nem intézkedett arra az esetre, ha a társaságba részvényekért ingatlant visznek be, arra a meggyőződésre kell jutni, hogy a törvény tényleg nem akart és nem tett egyebet, minthogy a társasági szerződés illetékének lerovási módjára vonatkozó szabályokat is a társaság egyéb illetékeinek lerovási módját szabályozó rendelkezései közé, a teljesség okából vette fel. Ez a felfogás a helyes törvénymagyarázat elveibe annál kevésbé ütközhetik, mert az egész törvén}'' —• az illetékmentesség egyes eseteinek megállapításán kívül — az illetékjog szempontjából anyagi jogszabályt nem is állít fel, hanem tisztán alaki, az egyébként nem érintett illetéki szabályok szerint járó illetékek lerovására vonatkozó szabályokat foglalja össze. Abból a körülményből tehát, hogy az egyik illetékre nézve egyúttal az anyagi szabályt is felemlíti, nem volna helyes azt következtetni, hogy ezt az illetéket az anyagi jog szempontjából is módosítani kívánta volna. A részvénykibocsátási illetéket iratadónak abban az értelemben, hogy az a papirosnak jogi jelentőségű tények feljegyzésére 328