Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 7. szám - A részvénykibocsátási illeték 1. [r.]

Vargha: Á részvénykibocsátást illeték. tátik át valamely társulatra, ily esetekben jelen illetékszabás 95. §. 2. tétele jő alkalmazásba.)) A törvényhozás később a pénzintézetek, részvénytársaságok és egyletek üzletére vonatkozó illetéki szabályokat rendezni óhajtván, megalkotta az 1869. évi XVI. törvényt, amely sok minden más illeték mellett a részvénykibocsátási illetékre is kiterjed. A törvény ebben az irányban a következő rendelkezéseket tartalmazza: «7. §. Közkereseti társulatok részvényei, ha meghatározott névre vagy cégre állíttatnak ki, a II. fokozatú bélyegilleték alá esnek, mely illeték a részvények kibocsátása előtt közvetlenül fizettetik az illető pénztárba. Az illeték kiszabása az egyes részvények kifejezett értékösszege után járó illetékek összeszámítása által eszközöltetik. Ha az ily részvények a részvénytulajdonos által másra ruháztatnak át, az ily átruházástól a II. fokozatú illeték az átruházáskori érték szerint akkor fizetendő, midőn az új tulajdonos nevére más részvény állíttatik ki.» «8. §. Az előmutatóra szóló részvények a III. fokozat szerint esnek illeték alá; s a járó illetéknek mind megszabására, mind lerovására nézve a 7. §-ban foglalt szabály alkalmazandó.)) «9. §. Ha a 7. és 8. §-ban említett részvényekre csak részfizetések teljesíttetnek, és a részvényeseknek nem teljes részvények, hanem csak ideiglenes elismervények szolgáltatnak ki, a fokozatos illeték az egyes fizetések lejáratszerű teljesítésekor a befizetés arányához képest lesz befizetendő, de a részletfizetésről szóló okiratok (ideiglenes elismervények) bélyegmentesen állíttatnak ki. Midőn pedig a meghatározott részletfizetések mellett fölülfizetések is megengedtetnek a részvényeseknek, a fölülfizetett részlettől járó illeték lerovása a részletfizetésre kitűzött határidő után legfeljebb 14 nap alatt teljesítendő.)) Az eredeti szabályok nem hagynak kételyt abban az irányban, hogy a részvénykibocsátási illeték tényleg a társasági szerződésnek illetéke. Kétségtelen az is, hogy nem a részvényt tekinti a társasági szerződésről kiállított okiratnak, végül, hogy az illeték alapjául a vagyonbetétet jelöli meg. Ha az eredeti szabályokat az 1869. évi XVI. t.-c. rendelkezéseivel összehasonlítjuk, a következő eltéréseket látjuk: 1. A törvény szerint kifejezetten a részvénj-ek esnek illeték alá. Az illeték azonban nem a részvényen rovandó le, hanem készpénzben kell befizetni az állampénztárba, Az eddigi lerovási módot tehát meghagyja, azonban úgylátszik, hogy az illeték tárgyává a a társasági szerződés helyett a részvényt akarja tenni. 326