Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 7. szám - A részvénykibocsátási illeték 1. [r.]

Vargha: A részvénykibocsátási illeték. ban megszabott illeték a társasági szerződésnek, mint jogügyletnek illetéke, és így ennek sorsa nem a részvénypapirhoz, hanem a tarsasági szerződési jogügylethez simúl. A kérdés megoldásánál nem mellőzhetjük a vonatkozó jogszabályok szószerint való idézését. Az eredeti szabály — az 1868. évi hivatalos összeállítás 89. tételének B. 2. pontja és jegyzetei — a következőképen rendelkeztek: «Társasági szerződések, melyek által két vagy több fél kötelezi magát valamely közös célra, .... a) részvénytársulatok tekintet nélkül a társasági szerződés tartamára, ha a részvények névre szólanak, a kikötött vagyonbetét után II. fokozat, c) ha a részvények előmutatóra szólanak, a kikötött vagyonbetét után III. fokozat,» «2. jegyzet. Ha valamely kereskedelmi társaság iránt irott szerződés nem készült, úgy a bejelentés, mely a társulat alakulásáról a váltótörvényszéknél a kereskedelmi sorkönyvbe való bejegyzés végett tétetik, a társasági szerződés felett kelt okiratul tekintendő, mely bejelentésre a jelen illetékszabás 13. tételének 15. pontja alatti határozat alkalmazandó.))*) «3. jegyzet. Rész vény társulatok, vagy részvényekre alapított kültársulatok (Commandittársulatck) iránt kötött szerződésektől az azokra rótt illeték a részvények kibocsátása előtt közvetlenül lefizetendő. Az illeték kiszámítása az egyes részvények összletei után esendő illetékeknek összeszámítása által történik. De ha a részvények részletekben fizettetnek be, megengedtetik, hogy az illeték részletenkint a követelt befizetések arányához képest, ezeknek minden egyes lejárati idejekor rovassék le; ellenben a részvényekre tett részfizetések iránti okiratok (ideiglenes elismervények) illetékmentesen állíttathassanak ki. Azon esetben, midőn csak egy meghatározott részfizetés követeltetik, azonban a részvényaláíróknak tetszésére bizatik felülfizetést is teljesíthetni, úgy azon részvényektől, amelyekre fölülfizetés teljesíttetett, a megfelelő illeték legfeljebb 14 nap múlva a vagyonbeíétel fizetési határideje után lefizetendő.)) «4. jegyzet. Ha a társasági szerződés által valamely ingatlan dolognak tulajdona, haszonélvezeti vagy haszonvételi szolgalma ruház*) A 13. tétel 15. pontjának tartalma: Azon beadványok, melyek egyszersmind jogügylet iránti okiratot is tartalmaznak, a beadványra szabott állandó bélyegilletéken kívül még a jogügylettől járó illeték alá is esnek, hacsak nem igazoltatik, hogy a jogügylettől a szabályszerű illeték már külön lerovatott. 325