Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 7. szám - A háborús adóelengedések és kedvezmények. A pénzügyminiszter 52.600/1915. és 65.613. sz. utasításai

A háborús adóelengedések és kedvezmények. A háborús adóelengedések és kedvezmények. A pénzügyminiszter 52.600/1915. és 65.613. sz. utasításai. Szemlénk folyó évi 5. számában (a 194—200. oldalokon) foglalkoztunk azzal a törvényjavaslattal, amely a háború következtében az adózás, terén beállott rendkívüli viszonyokat szabályozza. A törvény abban a szövegezésben, amellyel mi közöltük, szentesítést nyert, és mint az 1915. évi XIV. t.-c. törvénytárunkba iktattatott. A törvény végrehajtása tárgyában a pénzügyminisztérium két utasítást adott ki. Az első kizárólag a földadóval, a második a többi adóval foglalkozik. Minthogy a kérdés az adózóknak igen nagy körét érinti, szükségesnek tartjuk ezeket a rendeleteket itt ismertetni, illetve legnagyobb részben szószerinti szövegüket is hozni. A hol szószerint nem idézzük az utasításokat, ott súlyt helyeztünk arra, hogy az összes rendelkezések az alábbiakban pontosan visszaadassanak. Ezzel a jogforrásul szolgáló szöveget és egyidejűleg annak magyarázatát is nyújtjuk. * A törvény 1. §-ának végrehajtását az 52.600/1915. sz. alatt kiadott utasítás szabályozza. Az utasítás 1. §-a ismétli a törvény 1. §-át, amelynek szövege ez: «A 1909: XI. t.-c. 36. ós következő §-aiban szabályozott adóelengedésnek van helye: a) ha a hadi állapotból folyó hadműveletek következtében a földbirtok termésében egyharmad vagy azt meghaladó károsodás állott elő; b) ha a hadiállapott következtében a földbirtok a tényleges birtokos, illetve haszonbérlő mulasztása nélkül akként maradt műveletlenül, hogy egyharmad vagy azt meghaladó károsodás mutatkozik; c) ha a földbirtok termésének betakarításánál a hadiállapot folytán a tényleges birtokos, illetve haszonbérlő mulasztása nélkül beállott akadályok egyharmad vagy azt meghaladó károsodást okoztak.» A 2. §. azt az általános szabályt állítja fel, hogy az egész eljárásra általában az 1913. évi 50.000. számú rendelet (az 1913. évi VI. t.-c. alapján kiadott adókezelési utasítás) 99—119. §-ai az irányadók, vagyis azok a rendelkezések, amelyek egyéb elemi károk eseteiben alkalmazandók. A kivételeket az utasítás tartalmazza. A 3. §. szerint az adóelengedést az érdekelteknek kell kérni A bejelentés módozatait az 50.000. sz. utasítás 99. §-a szabályozza, amely szerint a bejelentést rendszerint írásban kell a községi elöljáróságnál (városi tanácsnál) benyújtani, de az elöljáróság vagy tanács a szóbeli bejelentést is köteles elfogadni és azt jegyzőkönyvbe foglalni. A községnél fizető adózók két megbízott útján közösen is megtehetik a bejelentést, csak a közvetlen fizetők tartoznak külön-külön adni bejelentést. A bejelentésnek a törvényben említett háromféle károsodásra nézve elkülönítve kell történnie. Ha a bejelentés a törvény 1. § ának b) és c) pontjában említett esetek alapján történik, csatolni kell a községi vagy városi hatóság bizonyítványát, amely igazolja, hogy a károsodás nem a birtokos vagy haszonbérlő mulasztásából történt és tüzetesen megjelöli azt a körülményt, amely a károsodást előidézte. 304