Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 7. szám - A háborús adóelengedések és kedvezmények. A pénzügyminiszter 52.600/1915. és 65.613. sz. utasításai

A háborús adóelengedések és kedvezmények. Ha a károsodás a hadműveletek következtében állott be, a bejelentést maga a községi elöljáróság vagy városi tanács is bejelentheti, s ebben az esetben nem bizonyítványt kell csatolni, hanem az igazolandó körül­ményeket magában a jelentésben kell megállapítani. A 4. §. a határidőket állapítja meg. A bejelentést be kell adni: a) az 1. §. a) pontja alá eső esetekben szántóföldekre, — ha kalászos veteményekröl van szó — továbbá kertekre, rétekre, legelőkre nézve legkésőbb július 10-ig; szántóföldekre, ha kapás veteményről van szó, továbbá szőlőkre és­nádasokra nézve legkésőbb szeptember 15-ig; erdőkre nézve a hadműveleteknek az illető területen vaió befejeztét követő egy éven belül; b) az 1. §. b) pontja aláeső esetekben, — amelyek természetszerűen csak szántóföldeknél és kerteknél fordulhatnak elő,— legkésőbb július hó 10-ig; c) az 1. §. c) pontjában említett esetekben pedig nyomban a gátló akadály bekövetkeztekor, illetve akkor, amikor ennek bekövetkeztéről a tényleges birtokos, illetve haszonbérlő tudomást szerzett, esetleg a szük­séghez képest távirati úton is. Az 5. §. a késedelmes bejelentés hátrányos következményeit enyhíti, amennyiben elrendeli, hogy az elkésett bejelentéseket is helyszíni tárgyalás alá kell venni. Az elkésés igazolására szolgáló okokat a bejelentő is fel­hozhatja, de ha nem is hoz fel ilyen okokat, a kincstári kiküldött a hely­színén köteles kutatni, vájjon a mulasztás a birtokostól nem függő körül­mény miatt történt-e, s ha az igazolásul felhozott körülmények méltány­lást érdemelnek, vagy egyébként igazolást nyert, hogy a bejelentésnek kellő időben való elmulasztása nem szándékosan történt, a pénzügyigaz­gatóság az adóelengedés felett saját hatáskörében határoz. Abban az esetben pedig, ha a pénzügyigazgatóság szándékos mulasztást látna, vagy ha a bejelentést olyan időben adták be, amikor már a károsodás mértékét vagy annak tényét nem lehet megállapítani, a bejelentést a pénzügy­miniszterhez terjeszti fel. Az utasítás 6., 7. és 8. §-a pénzügyi és községi közegek eljárását szabályozzák a szemlejegyzőkönyveknek, kárbejelentéseknek és kárfelvételi jegyzékeknek mikénti elkészítése tárgyában. A 9. §. szerint a kárbecsléshez a kincstár részéről gazdasági szakértő meghívása mellőzendő. A 10. §. kimondja, hogy a kár mérve egyharmad, kétharmad rész­ben vagy egészben állapítandó meg, aszerint amint az illető földrészlet várható termése károsodott. Ha a károsodás a földrészlet területének csak egy részét érte, a károsodott területet becslés útján kell megállapítani, de csak akkor, ha a károsodás a hadműveletek következtében állott be, vagy ha a megművelést a hadműveietekből folyó hatósági intézkedés tette lehe­tetlenné, egyéb esetekben csak egész földrészleteket ért károsodás miatt adható adóelengedés. Az 1. §. b) pontjában említett esetben nyomásos vagy rendes gazdasági forgók szerint kezelt gazdaságoknál a fekete ugar­nak hagyott terület után adóelengedés nem adható. 305

Next

/
Thumbnails
Contents