Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 7. szám - Az egyenes adók reformja Magyarországon 6. [r.] A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adója

EGYENES ADÓK Az egyenes adók reformja Magyarországon. Irta Fellner Frigyes dr. VI. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adója. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adóját a reform alapjában változatlanul illesztette az új adórendszerbe. E vállalatok kereseti adójáról szóló tövény (1909: VIII. t.-c. lényegtelenül kiegészítve az 1912: LIII. t.-c. 6—9. ós 39. §-ai által) organikus egészet képez. A magyar kereskedelmi törvény értelmében & részvénytársulatokat, szövetkezeteket és biztosítási vállalatokat értik nyilvános számadásra kötelezett vállalatok alatt, mert a kereskedelmi vállalatok kötelesek a nyilvánosság részéről hozzáférhető módon évenként számot adni az üzletvitelükről. A legkülönbözőbb gazdasági célokat követő, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok közös jellemvonása az, hogy tartós hozadékfeleslegekre és vagyongyűjtésre törekszenek,1 akár nyerészkedésre alakultak, akár nem. Ha tehát az adóztatás valamely államban a hozadékra támaszkodik, ott indokolt minden olyan gazdasági alakulatot adó alá vonni, amely az üzemből hozadékfeleslegek elérését célozza. A reform előtt ezt az adónemet nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójának nevezték, mert e vállalatok csak hozadékadót fizettek a jövedelmi pótadón kívül; most azonban e vállalatok más alapon keresztül vitt adóztatáson nyugvó személyes jövedelmi adó alá is esnek, ennélfogva ez adónemnél e vállalatok kereseti adójáról szól a törvény. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adója alá tartoznak — a törvény 1. §-a értelmében — a magyar szent korona országainak területén székelő részvénytársulatok, részvényekre alakult betéti társaságok, korlátolt felelősségű társaságok és szövetkezetek, ideértve a biztosítási vállalatokat is, amennyiben mindezek számadásaiknak a bíróságnál való bemutatására kötelezvék. Külföldi hasonló vállalatok, ha üzleteiket Magyarországon gyakorolják, csak belföldi üzleteikre vonatkozólag esnek ez adó alá, mert a belföldi üzletről külön szabályszerű könyvet vezetni és az illetékes törvényszéknek bemutatandó külön mérleget készíteni tartoznak. A nyilvános számadásra kötelezett vállalat összes jövedelme után a belföl1 Lásd Sieghart: «Die Steuerreform in Oesterreieh.» (Schanz : Finanz-Archiv XIV. 1. 1897. 30. lap.) 297 22