Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - Az egyenes adók reformja Magyarországon 1. [r.] A földadó

Feli ne r: Az egyenes adók reformja Magyarországon. Ennélfogva nem készül új kataszter, ami nem is lett volna célravezető, mert a magyar mezőgazdasági viszonyok úgyis átalakulóban vannak és az aránytalanság teljes megszüntetése nem lenne elérhető, legfeljebb csak ideig-óráig. A meglévő földadókataszter hiányai pedig különben sem oly nagyok, hogy az egész munkálatnak költséges és sok évre terjedő ujrakészítése igazolt lett volna.1 A földadókataszter reviziója által annak elértéktelenedett részei pótoltatnak és a kataszter a maga egészében céljainak ismét meg fog felelni. A földadókataszter revizióját, kiigazítását, azaz az adóalapok helyesbítését — amelyet az 1909: V. t.-c. 1. §-a rendel el — az új földadótörvény két irányban foganatosítja: 1. az egyes földrészleteknél, a művelési ágban beállott állandó változások kiigazításának keresztülvitelét rendeli el, a mai állapotnak megfelelően; 2. elrendeli a földek osztályozásánál mutatkozó nagyobb aránytalanságok kiegyenlítését, a midőn úgy rendelkezik, hogy ott, a hol egyes földrészleteknek, dűlőknek vagy egész határoknak akár eredetileg téves osztályozása, akár pedig időközi változások folytán nagy aránytalanságok mutatkoznak, ezek új osztálybasorozás által megszüntettessenek, sőt, a hol elkerülhetetlenül szükséges, uj tiszta jövedelmi fokozatok állíttassanak fel. A reform tehát a müvelési-ágak állandó megváltozásának kötelező felvételét, ez alakon a területnek új osztályba sorozását és az adónak kiigazítását jelenti. Míg a törvény azokat a földterületeket, amelyeket a kataszteri felvétellel nem azonos mívelési ágban már állandóan használtak, 1909 december 31-ig nyilvántartásilag hivatalból vétette fel (5. §.), addig azokat a földterületeket, melyeken a művelési ág változása 1910 január 1-től kezdve áll be, a földadóköteles tulajdonos vagy haszonélvező tartozik bejelenteni (6. §.). E rendelkezés célja a közigazgatást tehermentesíteni, mert a hivatalból leendő felvétel folytonos határbejárást tenne szükségessé, noha semmi sanctiója nincs e rendelkezésnek, mert maga a törvény mondja, hogy a bejelentés elmulasztása esetén a változás szintén hivatalból veendő fel. E rendelkezésekkel a törvény nagy anomáliát szüntetett meg. Az utolsó 30 év alatt nagy kiterjedésű területek lettek intenzivebb művelés alá vonva; legelőket törtek fel, erdőterületeket változtattak át szántóföldekké, kietlen homokbuckákat ültettek be szőlővel. E változásokat a tulajdonos a legritkább esetekben jelentette be, mert nem volt erre kötelezve és a bejelentés adóemelkedéssel járt úgy, hogy a kiigazítás leginkább csak az időközi tagosítások és birtokrendezések helyén történt meg, a hol új kataszteri munkálatok készültek. A törvény mindenek előtt tehát a művelési ágban beállott e változások kiigazítását rendeli el s intézkedik, hogy a jövében beálló ily változások is mindenkor kiigazíttassanak.2 Ez nagy haladás a múlttal szemben, mert az 1875: VII. t.-c. 1. §-a, a földbirtok tiszta jövedelmének változhatatlanságát biztosította egy új szabályozásig, ami az aránytalanság fokozására vezetett. A kataszteri L. id. törvényjavaslat indokolását (Irományok, 597. szám. 15. lap.) 'La pénzügyi bizottság jelentését (Irományok, XXXI. 1042. szám. 6. lap.) 2