Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - Az egyenes adók reformja Magyarországon 1. [r.] A földadó

Feli ne r: Az egyenes adók reformja Magyarországon. kiigazítási munkálatok végeredményeit (osztályba-sorozás, új tiszta jövedelmi fokozatok felállítása) az adózók sorából külön e célra alakított bizottságok teljesen függetlenül és szabadon állapítják meg úgy, hogy az önmegadóztatás rendszere a földadó alapjainak kimunkálásánál érvényesül.1 Állandó mívelési ágváltozásoknál 1910 január 1-től, ez időponttól kezdve beálló állandó mívelési ágváltozásoknál a változást követő év kezdetétől, míg új osztálybasorozás és új tiszta jövedelmi fokozatok felvétele esetén, az összes munkálatok befejezését követő év kezdetétől, legkésőbb azonban 1913 január 1-től vetendő ki az új törvény szerint meghatározott kataszteri tiszta jövedelem alapján az adó. (29. §.) Az új földadótörvény nemcsak a földadókataszter kiigazítását rendelte el, hanem a földadó-százalékot is módosítja. A földadó — a reform előtt — a kataszteri tiszta jövedelem 25 5°/o-ában volt megállapítva. Ugyanis az 1883:XLVI. t.-c. 1. §-a a földadót, a foldtehermentesítési járulék nélkül 26 millió forintban kontingentálta; a földadóhoz járul még a földtehermentesítési járulék, amely a szorosan vett Magyarországon az 1881 :XL. t.-c. 3. §-ában 11 millió forintban van kontingentálva, Horvát-Szlavonországokban pedig 812,265 forintban. Minthogy a földadót a pénzügyminister az 1883. évi XLVI. t.-c. értelmében oly százalékban vetheti ki, hogy az, a földtehermentesítési járulék nélkül 26 millió forintot meg ne haladjon, a kataszteri tiszta jövedelem pedig 151,789.891 forintra rúg, a kivetési kulcs az állami adóra vonatkozólag a kataszteri tiszta hozadék 171%-ában, a földtehermentesítési járulékrá nézve pedig annak 8-4°/o-ában, összesen tehát 25"5°/o-ában állapíttatott meg. Megjegyzendő, hogy a földadónak (a Horvát-Sziavonországokra vonatkozó földtehermentesítési járulékkal együtt) 75'6 millió koronában kontingentált összege nem folyik a maga egészében az állampénztárba, mert e kontingenst jelentékenyen apasztják: az ideiglenes adómentességek és a behajthatatlanság címén leírt összegek, továbbá az ármentesítő társulatoknak adott adóvisszatérítések és az elemi károk esetén igényelt adóelengedések.2 Az új földadótörvény (30. §-ában) nem tesz különbséget többé az állami földadó és a földótehermentesítési járulék között, hanem egyesítve állapítja meg a földadó-százalékot a kataszteri tiszta jövedelem 20%-ában az eddigi 251/3% helyett. A földadókulcsnak több mint egyötöddel való leszállításával a törvény a földre nehezedő adóterhet a többi adónem terhével arányba hozni törekedett, a nélkül, hogy a kulcsnak ez a mérséklése veszélyeztetné az állami bevételek szempontjából a földadó hozadékának összegét; mert hiszen az eddigi kerek 300 millió korona kataszteri tiszta hozadék, a művelési ágváltozások keresztülvitele folytán emelkedni fog. Továbbá mérséklés rejlik az új földadótörvény ama rendelkex Irományok XVIII. 597. szám. 31. lapon. 3 Az ármentesítő társulatoknak fizetett adóvisszatérítések a földadónál 3,639.433 koronával, az adóelengedések pedig 2,190.375 koronával, tehát közel 6 millió koronával csökkentették az adókontingenst a 90-es évek második felében átlag évenként, (id. Javaslat, 597. szám. 28. lap). 3 i*