Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A pénzügyi delictum

JÖVEDÉKI BÜNTETŐJOG A pénzügyi delictum. Dr. Demmer Károly, wieni cs. és kir. pénzügyi titkártól.1 *y I, A pénzügyi delictum lényegének vizsgálatánál kiindulási pontul szolgál a positiv jog és a jogérzet. Ezek szerint a pénzügyi delictumoknak azok a cselekmények és mulasztások tekintetnek, amelyeknek adórövidítési céljuk van. Az engedetlenségi delictumok kikapcsolása után a pénzügyi delictumoknál bizonyos kategóriák állíthatók fel, amelyeket a következő példasor tesz szemlélhetővé: 1. szeszadórövidítés fogyasztási adó alá eső szeszfőzdében elkövetve, az alkohol elvezetése és elszállítása által; 2. vámcsempészet; 3. helytelen hagyatéki vallomás ; 4. helytelen jövedelmi-adó vallomás; 5. bélyegzésnek elmulasztása, illetve illetékköteles bizonyító okirat bejelentésének elmulasztása. Ha az előadott példasorban a büntető energiákat tekintjük, amelyek nemcsak a kiszabandó büntetés nagyságában, hanem a vizsgálati cselekmények intensitásában nyilvánulnak meg, akkor arra az eredményre jutunk, hogy ezek az energiák esést mutatnak. A szeszadórövidítés delictumától, amely nemcsak óriási pénz-, hanem szabadságvesztési büntetéseket vonhat maga után, amelynél a vizsgálati fogság elrendelése és házkutatás is helyet foglalhat, hosszú út vezet a szerződések bélyegzésének elmulasztásáig, amelynél büntető eljárásnak egyáltalán nincs helye, hanem csak közigazgatási úton való illetékfelemelésnek. A büntető energia ezen lépcsőzetes csökkenését meg kell magyarázni. Bizonyos, hogy a pénzügyi delictumnál az államot érő veszély, amely a szolgáltatás veszélyeztetésével azonos, fontos szerepet játszik. De ez a szempont nem elegendő a kérdés teljes megvilágítására, mert minél könnyebben lehet bizonyos adószabályt kijátszani, annál nagyobb az államra háruló veszély és annál nagyobbnak kel1 Dr. Demmer ezen a címen a múlt évben a wieni Jogász-Társaságban (Wiener Juristische Gesellschaft) tartott nagyérdekü előadást. 28