Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A háború jövedelemadója

Egyenes adók. — Joggyakorlat. adónem alá eső — abban a jövedelemben adóztatható meg, amelynek keletkezésére ez az épület az üzemben való használat folytán közrehat, mivel ezeknek hozadéka az üzemek jövedelmétől különváltan alig volna a kincstárra és a félre egyaránt igazságosan megállapítható. Azonban az indokolás e részeinek egybevetéséből kitetsző és következő ez a törvényhozói szempont és célzat, amely tehát ezeknek az ily természetű épületeknek és illetve épületrészeknek házadó alá nem vonható voltát azért kívánta létesíteni, mert az ily épületek és épületrészek hozadéka az üzem után kivetendő adóban kell, hogy kerüljön helyesebben megadóztatás alá: szükségképen és egyenesen arra az elvre vezet, hogy az adómentességnek ezen a címen csupán ott lehet helye, ahol a házadó és illetőleg a kérdésben lévő gyári-, ipari-, közlekedési stb. üzem után járó adó ugyanazt az adóalanyt terheli, mert nem lehet kétség az iránt, hogy ott, ahol az épületnek s illetve épületrészeknek az ez épületek s illetve épületrészek után házadót fizetni köteles tulajdonosa más, mint az, aki azután az üzem után, amelynek céljaira ezek az épületek, avagy épületrészek használtatnak, az adót fizetni köteles: az épületek, avagy épületrészek adóköteles hozadékának az üzem, vagy vállalat különadó alá eső nyereményében való lecsapódása általában nem jöhet elő. Azaz ezt az elvet épen a panaszos részvénytársaság esetére alkalmazva: kétségtelen, hogy ebben általában nem jöhet elő annak az esete, hogy a panaszos részvénytársaság tulajdonában lévő épületben a felsorolt helyi érdekű vasút részvénytársaságok céljaira használt e lakrészeknek a hozadéka a helyi érdekű vasút részvénytársaságok üzemi jövedelmét terhelő, avagy terhelhető adóban juthasson megadóztatásra. Mindez okoknál fogva, tekintettel arra, hogy e kifejtéttekkel szemben a panasziratban felhozottakat a panaszolt határozatnak fenn nem tartására kellő alapot nyújtóaknak venni nem lehetett, a jelen ítélet rendelkező részében foglaltak szerint határozni kellett. 2. (A m. kir. közigazgatási bíróság 16126/1913. P. sz. ítélete.) A házbéradó törlése és e helyett a házosztályadó előírása abból az okból, mert a birtokos személyében beállott változást kellő időben be nem jelentették, meg nem tagadható. Ítélet: A magyar kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyet ád s a panaszolt házbéradónak az 1910. évi június hó 1-sö napjától leendő törlését és ennek helyébe házosztályadónak az előírását elrendeli. Indokok: A magyar királyi pénzügyigazgatóságnak a közigazgatási bizottság panaszolt határozatával fentartott végzése annak okából utasította el panaszosnak azt az igényét, hogy az 1909. évben általa megvett háznak bérbeadott volta az 1910. évi május hó 31. napjával megszűnvén s ettől a naptól kezdve a kérdéses házban panaszos maga lakván : a házbéradó ettől a naptól töröltessék s helyébe házosztályadó Írassék elő, mert panaszos ezt a változást annak bekövetkezésétől számított 15 nap multán jelentette be. Kétségtelen tehát, hogy a jelen ítélet fejezetében körülírt határozatokban a 77000/1909. sz. m. kir. pénzügyminiszteri utasításnak l 74. §-ára való hivatkozás is igazolja, 5