Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A háború jövedelemadója

Egyenes adók. — Joggyakorlat. JOGGYAKORLAT. 1. (A m. kir. közigazgatási bíróság 19487,'1914. P. sz. ítélete.) Az 1909. évi VI. t.-c. 27. §. 10. pontjában megállapított adómentesség csakis a vasútvállalat tulajdonában lévő épületekre — és nem a más személy tulajdonában lévő, de a vasút céljaira bérfizetés nélkül átengedett helyiségekre is — vonatkozik. ítélet: A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet nem ad. Indokok: Panaszos részvénytársaság az 1912. évi október hó 17-ik napján 19942/afü. sz. a. iktatott alapkérvényében azt igényelte, hogy mivel a saját tulajdonában lévó házban, a saját tárcájában lévő öt helyi érdekű vasútnak, melyek elsőbbségi részvényeiknek túlnyomó része panaszosnak tulajdona, irodahelyiségei is: ezekre az irodahelyiségekre az állandó adómentesség megadassék és pedig megadassék az az 1912. év május hó 1. napjától visszamenőleg olyképen, hogy az állandóan adómenteseknek nyilvánított helyiségekre arányosan eső adóösszeg a már lerótt adóból számára visszatéríttessék. Ennek az igénynek azonban nem lehetett helyet adni a panaszolt határozat által egészben fentartott adófelügyelői végzésben felhozott indítóokokon felül azért sem, mert az e bíróság részéről 15278/1913. P. szám alatt elrendelt bizonyítási eljárás során az 1914. évi április hó 20. és 21. napján felvett jegyzőkönyvnek 3. pontjában foglaltak kétségtelenül igazolják, hogy a helyi érdekű vasút részvénytársaságok panaszosnak bizonyos ügyviteli átalányt valósággal fizetnek, amely a panaszos részvénytársaság könyveiben elszámolásra is kerül és pedig fizetik ezt az ügyviteli átalányt a ((szakszerűséget igénylő összes ügyek ellátásáért)). A jegyzőkönyv e pontjában foglalt ebből a megállapításból tehát kitetszik, hogy panaszos részvénytársaságok a helyi érdekű vasút részvénytársaság ügyeinek kérdésben lévő ellátását kétségtelenül bizonyos ((ügyviteli átalány)) alakjában fizetett ellenszolgáltatásért teljesíti és így a helyi érdekű vasút részvénytársaságok fizetik ezt az átalányt mindazoknak a munkálatoknak és illetve eszközöknek rendelkezésükre bocsátásáért is, amelyek a helyi érdekű részvénytársaságok e szakszerűséget igénylő összes ügyeinek ellátásához szükségesek. Ha ezeknek az ügyeknek a panaszos részvénytársaság által leendő ellátásához bármily oknál fogva szükségesnek mutatkozott tehát az, hogy a helyi érdekű vasút részvénytársaságoknak irodahelyiségei a panaszos részvénytársaság saját épületében és pedig az alapkérvényben, valamint az 1912. évi nov. hó 4. napján felvett helyszíni jegyzőkönyvben körülírt lakrészekben helyeztessenek el: akkor nem lehet kétséges, hogy a helyi érdekű vasűt részvénytársaságok által panaszosnak, a helyi érdekű vasút részvénytársaságok ügyeinek vezetéséért fizetett ügyviteli átalánynak egy része az ügyvitelhez szükségesnek mutatkozott ennek az eszköznek a rendelkezésre bocsátásáért fizetettnek minősül és pedig ennek minősül annak ellenére is, ha ez a panaszos részvénytársaság között és illetőleg a helyi érdekű vasút részvénytársaságok között külön megállapítást nem is nyert, avagy ha az ((ügyviteli átalány»-ból erre eső összeg L2