Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 3. szám - Vitás kérdések a törvénykezési illetékek körül

Illetékügy. — Joggyakorlat. nának kell tekinteni, amely értéknek pedig a felebbezési bélyeg megfelelően rovatott le. A panasznak tehát helyet adva, a panaszost a panaszolt illeték alól fel kellett menteni. 15. (A m. kir. közigazgatási bíróiágnak 30.1ő4;912. P. sz. ítélete.) Ha a bíróság előtt kötött egyezség nemcsak a keresettel, hanem a viszonkeresettel peressé tett kérdést is megoldja, az egyezség után járó illetéket nemcsak a kereset, hanem a viszontkereset tárgyának értéke után is külön le kell róni. ítélet: A magyar királyi közigazgatási bíróság a panaszt elutasítja. Indokok: A r.-i királyi törvényszéknél B. József által B. Miklós ellen 1909. évi 5696. szám alatt tulajdonközösség megszüntetése végett indított perben az alperes a közös ingatlan egy harmad részének a megítélése végett viszontkeresetet támasztott. A per a bíróság előtt kötött egyezséggel végződött, amellyel a felperes a közös ingatlan őt illető részét 1200 koronáért eladta az alperesuek. A panaszos ügyvéd, aki a perben az alperest képviselte, a viszontkereset tárgyában elleniratában kért ítélet illetéke fejében bélyegjegyekkel 16 koronát rótt le, amelynek felét a pénzügyigazgatóság visszatéríttette, másik felének a visszatéríttetését azonban megtagadta, mert az az egyezség illetéke fejében a kincstárt megilleti. A panaszos az illeték másik felét is visszakéri, mert az 1894. évi XXVI. törvény 16. §-ának második bekezdése értelmében a viszontkereset tárgyában kért ítéletért előre lerótt illetéket a kincstár csak akkor tarthatja meg, ha a bíróság a viszontkereset érdemében határoz, amiből véleménye szerint az következik, hogy ha a felek a pert egyezséggel fejezik be, a viszontkeresetet az egyezségi illeték meghatározásánál is figyelmen kívül kell hagyni. Az egyezségről felvett jegyzőkönyvön 1 korona egyezségi illeték le van róva, az adásvevési jogügylet után a százalékos illetéket ügyfele terhére kirótták, a pénziigyigazgatóság által egyezségi illeték címén visszatartott 8 korona tehát visszajár. A panaszos igényét jogosnak elismerni nem lehetett. A bíróság előtt kötött egyezséggel nemcsak a keresettel,, hanem a viszontkeresettél peressé tett kérdést is megoldottnak kell tekinteni, a bíróságnak az egyezség megkötésénél való közreműködéseért járó illeték megállapításánál tehát a viszontkereset sem maradhat figyelmen kívül. Az egyezségnek arra a részére való tekintettel, amely a viszontkeresettél peressé tett kérdést megoldotta, a bíróság közreműködéseért szintén annak az illetéknek a fele jár, amely az egyezség tárgya fölött hozott ítélettől járna. A szóban levő egyezség tárgyának az értéke 1200 korona volt, az ennek megfelelő ítéleti illeték 16 korona volna, a bíróság közreműködéséért az alperes által viselendő illeték fejében tehát jogosan tarthat vissza a kincstár 8 koronát. Ebbe az illetékbe az egyezségről felvett jegyzőkönyvön az 1 korona jegyzőkönyvi illetéken kívül lerótt 1 koronát beszámítani nem lehet, mert az az illetékdíjjegyzék 1 tételének A. b) pontja és 52. tételének A. 2. pontja alapján a jegyzőkönyvbe foglalt adásvevési szerződési okirat illetéke fejében illeti meg a kincstárt. 109