Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 3. szám - Vitás kérdések a törvénykezési illetékek körül

Illetékügy. — Joggyakorlat. gatási bíróság a panasznak részben helyet ad és a panaszos pénztárnak a pesti 4543—4547. számú telekkönyvi betétekben 4505—4509. hr. szám alatt felvett ingatlanai után előírt illetékegyenértéket az 1907. évi augusztus hó 1-től töröltetni rendeli. Indokok: Panaszos pénztárnak azt az igényét, hogy a pesti 4543., 4544., 4546. és 4547. sz. telekkönyvi betétekben 4505., 450G., 4508. és 4509. hr. számok alatt felvett ingatlanai után kirótt illetékegyenérték fizetése alól az 1907. évi augusztus hó 1-től kezdve föJmentessék, jogosnak elismerni kellett, mert a bizonyítási eljárás adatai szerint panaszos pénztárnak szóban forgó telkein levő házai az 1907. év augusztus 1-ével lebontattak és azóta ezek a telkek pusztán (beépítetlenül) állanak, mint ilyenek sem föld, sem házadóval megróva nincsenek. Már pedig az 1881. évi XXVI. t.-cikk 24. §. a) pontja értelmében az olyan ingatlanok után, melyek föld és házadónak alávetve nincsenek illetékegyenérték nem követelhető. Önként értetik azonban, hogy ha ezeken a telkeken a tíz évi kiszabási időszakon belül házadó alá eső épületek emeltetnek, a kincstárnak jogában áll a kiszabási időszak hátralevő tartamára a szabályszerű illetékegyenértéket kiróni. 13. (A m. kir. közigazgatási bíróság 17.135/1914. P. sz. ítélete). Annak a kérdésnek eldöntess, vájjon az állami kedvezmények érvénybe lépésének napját megelőző időben szerzett ingatlanokra az illetékmentesség igényelhető-e vagy sem, a közigazgatási bíróság hatáskörébe nem tartozik. ítélet: A magyar királyi közigazgatási bíróság az 1908. évi A. sz. k. 1572. tételszám alatt előírt illeték tekintetében a panaszt visszautasítja Indokok: Az 1908. évi A. sz. k. 1572. tételszám alatt előírt illeték tekintetében a panaszt visszautasítani a következő okokból kellett. Az ezen m. kir. közigazgatási bíróság részéről elrend'.-lt bizonyítási eljárás során hivatalosan meg van állapítva, hogy a panaszló gyár a m. kir. kereskedelmi minisztériumnak említett rendeletével állami kedvezményekben tényleg részesíttetett, azonban csak 1909. évi január hó 1-étől számított 10 évre, vitás tehát az, vájjon az eme, már megadott kedvezmény jogorvoslati úton kiterjeszthetó-e a gyári teleknek a kedvezmények kezdő időpontját megelőző szerzésére, vagy sem. Az 1907. évi III. törvénycikkben meghatározott állami kedvezmények engedélyezése, érvénybe lépésének napja és érvényének tartama felől az idézett törvény 4. §-a szerint a kereskedelmi miniszter a pénzügyminiszterrel és esetleg aföldmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg határoz. E törvény végrehajtása tárgyában annak 19. §-a és a minisztertanács felhatalmazása alapján a kereskedelemügyi miniszter által 55800/1907. szám alatt kiadott utasítás 38. és 39. §-aiban rendelke?ik a kedvezmények hatályának kezdő pontjáról. Ezen utasítás 39. §-a a törvény 1. §-ának b) pontja szerint járó illetéki kedvezmények tekintetében — és ezek közé a gyári telek szerzése utáni illetékmentesség is tartozik — a kezdő időpontra külön rendelkezik és arra az esetre, ha a szerzés a már engedélyezett kedvezmények kezdő időpontja előtti 107